A tanulmány célja

1. Megmagyarázni, hogy keresztények lévén közvetlenül érintve vagyunk az Isten és Sátán közti küzdelemben.

2. Hangsúlyozni, hogy voltaképpen mi képezzük e küzdelem tétjét.

3. Felhívni a figyelmet arra, hogy a végső győzelem kivívása végett elengedhetetlenül szükségünk van Isten erejére.

A tanulmány vázlata

I. A keresztény küzdelem (Ef 6:2)

1. A megtérés nem végállomása, hanem kezdete csupán ennek a küzdelemnek.

2. Nem csak saját, megmételyezett szokásaink és impulzusaink ellen kell küzdenünk, hanem a démoni erők ellen is.

3. Jézus elfogadásával Sátán ellenségeivé váltunk.

II. Az ördög ravaszságai (Ef 6:11)

1. Számos út, amely által Sátán megpróbál eltávolítani Istentől, ártatlannak tűnik, sőt, némelykor dicséretre méltó is.

2. Az egyetlen dolog, amely bizonyossággal megmutathatja e ravasz stratégiák eredetét, az Istentől való eltávolítás és figyelmünk önmagunk felé történő fordításának tendenciája.

3. Nem elég csupán a nyilvánvaló bűnöket kerülnünk. Sátán önnön “feddhetetlenségünkkel” is tőrbe csalhat.

III. “Legyetek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében!” (Ef 6:10)

1. Annak érdekében, hogy ne essünk a hazugság áltatásának csapdájába, el kell merülnünk Isten igazságában.

2. Isten és igazságának ismerete képessé tesz alkalmazni és megtapasztalni erejét.

3. Isten csak azoknak adja erejét, akik teljes engedelmességet tanúsítanak iránta.

Összefoglalás

Keresztények lévén magunk is részt veszünk a Jézus és Sátán között dúló küzdelemben, amely eredete az összes földi háborúnak és konfliktusnak. Vigaszt nyerhetünk abban a tényben, hogy Krisztus már megnyert minket önmaga számára, és mindaddig, míg Belé kapaszkodunk, nem fog lemondani rólunk.

Magyarázat

Pál azzal kezdte efézusi levelét, hogy köszönetet mondott Isten áldásaiért (Ef 1:3), és úgy zárja sorait, hogy egy háborúra utal (Ef 6:10-12), amely a mennyben kezdődött el (lásd Jel 12:7). Ez a háború a Krisztus és Sátán közti küzdelem, amely ma is dúl a gonosz erői és Isten népe között. Az apostol leírja, hogyan alapította meg Isten egyházát, amelyben helye van úgy a zsidónak, mint a népek közül valóknak is; továbbá kitér arra is, hogy Isten elvárja családjától, hogy egységben maradjon és feddhetetlenül járjon. Ez a feddhetetlen járás azonban korántsem könnyű és megszokott. E heti tanulmányunk e küzdelem valós voltára, ellenségünk ravaszságaira és keresztény felkészülésünk fontosságára összpontosít, a Sátánnal való sikeres szembeszállás érdekében.

I. A keresztény küzdelem valósága (Ef 6:10-12)

Az apostol olyan szavak és kifejezések segítségével mutatja be e küzdelem valóságát és egyetemes természetét, hogy a kételynek még halvány árnyéka sem merülhet fel: “Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak” (Ef 6:12). Ez a mi küzdelmünk, amiből nem vonulhatunk vissza, csak ha a diadalmaskodó Isten oldalán állunk. Ez a harc hűségünk próbája. Kinek a pártján állunk? Kit szeretünk és szolgálunk? E küzdelem Sátán stratégiája Isten tervének meghiúsítására, az embereknek Istentől való távoltartására. Amennyire bizonyos, hogy a bűn tette valóssá ezt a küzdelmet, ugyanannyira biztos az is, hogy a kereszt biztosította a végső, teljes győzelmet. A harcot mindazonáltal végig kell vinni.

“Sokan úgy tekintik ezt a Krisztus és Sátán közti küzdelmet, mintha ennek nem lenne különösebb kihatása az ő egyéni életükre, ezért kevésbé érdekli őket. Pedig ez a küzdelem minden emberi szívben lejátszódik. Soha nem léphet ki senki a gonosz soraiból, hogy Istennek szolgáljon, anélkül, hogy ne találkozzék Sátán támadásaival” (Ellen G. White, Jézus élete, Advent, Budapest, 1989, 88).

Semmi sem szerez nagyobb elégtételt Sátánnak, mint létének tagadása és az embereknek e küzdelem iránti közömbössége. A liberális teológia – az emberi elme korlátjai miatt – a Bibliában megrajzolt ördögképet zavaros magyarázatként értelmezi. A lélektan úgy tekinti, mint egy primitív kultúra meg nem értésének egyik következményét. A tudomány nem tanúsít semmilyen érdeklődést e téma iránt. A filozófiai áramlatok metafizikai síkon foglalkoznak ugyan a jó és a gonosz küzdelmével, a valós okokat azonban nem kutatják.

A keresztény ember számára azonban kizárólag annak szabad számítania, amit a Biblia mond. A Szentírás kétséget kizáróan kijelenti: a bűn oka, fondorlatos tevékenységei és a démoni erők végérvényesen megsemmisíttetnek. Jézus különösképpen bíztatta követőit, hogy imádkozzanak a gonosztól való szabadulásért (Mt 6:13). Az egész Szentírás erről tesz bizonyságot: Isten elküldte egyszülött Fiát, hogy megsemmisítse az ördögöt és kiszabadítsa foglyait. Sátán azt állítja magáról, hogy ő ennek a világnak az ura: “E világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe” (2Kor 4:4). Ha nem állunk ellen Sátánnak, nagy pusztítást visz végbe erkölcsi és lelki életünkben egyaránt (Csel 5:3; 1Pt 5:8). Ezért kell teljes határozottsággal megállnunk Isten oldalán ebben a küzdelemben.

II. A keresztény küzdelem: az ördög ravaszságai (Ef 6:11)

Pál három dolgot említ e küzdelemmel kapcsolatban. Először is: “nem vér és test ellen van tusakodásunk” (Ef 6:12). Nekünk nem kell küzdenünk az emberekkel, de még a gonosz emberekkel sem. Ellenkezőleg, minden embert szeretnünk kell, s ha lehetséges, mindenkivel békében élnünk (Róm 12:18). Másodszor: ezt a küzdelmet a démoni erőkkel vívjuk: “a sötétségnek világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak” (6:12). És végül a harmadik: ellenségünk rendkívül ravasz, olyannyira, hogy “átváltoztatja magát a világosság angyalává” (2Kor 11:14). Pál figyelmeztet erre, hogy ne essünk Sátán csapdájába (Ef 6:11).

Ezeknek a csaló ravaszságoknak az a céljuk, hogy kitűnően álcázott módszerekkel hiábavalóvá tegyék Isten tervét. “Sátán kifinomult módszerekkel megtéveszti az embereket. Elsötétíti és megzavarja elméjüket, hogy többé ne értsék meg az üdvösség tanítását. Mindazok, akik nem fogadják el pontosan úgy Isten Igéjét, ahogy az le van írva, beleesnek Sátán kelepcéjébe” (Ellen G. White, Selected Messages, 2/52). Gondolj Sátán néhány hazugságára, amely megtévesztő módon különbözik Isten igazságától.

Isten igazsága

1. Kezdetben Isten teremtett mindeneket.

2. A bűn Isten Törvényének áthágása.

3. Krisztusban Isten egy új közösséget alkotott.

4. Krisztusban Isten lerombolta az emberek közti összes válaszfalat.

5. Sátán Isten szentjeinek tőrbecsalására törekszik.

6. Isten azt akarja, hogy egyháza egységben maradjon.

Sátán hazugsága

1. Az élet a Földön az evolúció eredménye.

2. A bűn mítosz csupán. Nincsenek bűnök, csak tévedések.

3. Az emberiség önmaga halad előre az új felé.

4. A különbségek a változások indítórugói.

5. Sátán mint olyan nem létezik.

6. Az egység az uniformizáltságon alapszik.

Az ördög csalásai nem korlátozódnak mindössze a hamis tanításokra, hanem kiterjednek minden olyan szituációra, amelyben Jézus engedelmességet kér tanítványaitól. Eme árnyalt módszerek által jellemzett küzdelem kiélezett figyelmet és lesállást követel a részünkről, hogy időben felismerhessük a csapdát, és bizalommal Jézusba kapaszkodhassunk, az egyetlen Személybe, aki biztosíthatja győzelmünket.

III. A készenlét szükségessége a keresztény küzdelemben (Ef 6:10)

Pál apostol tudatában van e küzdelem valós voltának és Sátán azon szándékának, hogy eltávolítson minket Istentől (Lk 22:31-32). Ezért bíztat minden keresztény hívőt: “Legyetek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében” (Ef 6:10). Az ellenséggel vívott küzdelemhez szükséges erő nem jöhet bensőnkből, hanem csakis Jézustól: “Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek” (Jn 15:5).

Lelki küzdelmükben a keresztényeknek állandó módon kettős kísértéssel kell számolniuk. Egyrészt bíznak saját erejükben, hogy képesek ellenállni Sátán támadásainak, másrészt annyira közömbösek a bűn kérdését illetően, hogy figyelmen kívül hagyják a tényt: a gonosz erői hadat üzentek ellenük. Ezeknek üzeni Pál: Csak “az Ő hatalmas ereje” által nyerhetik meg a harcot! (Ef 6:10). Az erő, mely megalkotta a világot, s amely a Golgotán megsemmisítő ütést mért Sátánra, az egyetlen, aminek segítségével diadalt arathatunk a gonosz erői felett. Biztosítva vagyunk efelől: “Ővele testi erő van, velünk pedig az Úr, a mi Istenünk, hogy megsegéljen minket és érettünk hadakozzék” (2Krón 32:8).

Személyes bizonyságtétel

Valóban folyamatban van egy igen jelentős fontosságú lelki küzdelem – olyannyira fontos, hogy minden egyes ember sorsa mérlegre van téve. Ez a harc az igazság és a hazugság, a jó és a rossz, Isten gyermekei és a sötétség légiói közt dúl. Isten gyermekei azonban már most, amikor még javában folyik a küzdelem, tudhatják, ki lesz végül a győztes. Ezért oly fontos azoknak is elvinnünk az üdvösség hírét, akik még nem hallottak Jézusról és az örök életről, amelyet Ő ad mindazoknak, akik úgy döntenek, hogy Istent követik.

A hívőké a felelősség megmutatniuk a hitetleneknek, hogy miként szerezte meg magának Sátán a csalás mestere címet; miként volt képes századokon át meggyőzni az embereket megszépíteniük ábrázatát, hogy a rossz megszemélyesítéséből egy szinte ártatlan figurává avatták, s a különböző információs eszközök egyenesen szórakoztató, kedves alakként mutatják be.

A hívőknek felelőssége bebizonyítani a hitetleneknek: Sátán hazudik, amikor azt állítja, hogy az emberekben megvan az erő megváltoztatniuk életüket, felhasználniuk akaratukat és személyiségüket önmaguknak eldönteniük saját sorsukat. Sátán tudja, hogy egyedül csak Isten változtathatja meg az életet a jó irányában, ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy az emberek figyelmét Istenről és az Ő Fiáról, Jézusról elterelje!

A hívőknek kötelességük figyelmeztetni a hitetleneket: egy pillanatig se engedjék magukat félrevezetni Sátán taktikái és manipulációi által! A hívők tudják, mi rejtőzik Sátán ártatlanságot mímelő álarca mögött: egy rettenetes csalás! Sátán igenis valós, és továbbra is ugyanolyan veszélyes, ahogy arra Isten figyelmeztet a Szentírás lapjain.

És végül: a hívők felelőssége és kötelessége minden embernek elmondaniuk a jó hírt, hogy Sátán végül végérvényesen legyőzetik. Nem lesz többé hatalma e Föld felett, és teljesen megsemmisül. Jézusba vetett hit által Isten követői győzni fognak a Sátán okozta szenvedéseken és fájdalmakon. Ők a megígért jobb világot várják, amelyben semmi sem lesz többé, ami elválaszthatná az embert Istentől!

Alkalmazás

“Volt egyszer, hol nem volt, egy kislány, akinek a homlokán egy göndör hajfürt ékeskedett. Amikor megpróbált jó kislány lenni, nagyon szép volt, amikor azonban rosszalkodott, egyenesen utálatossá vált!”

Erre a küzdelemre utal Pál apostol is Róma 7:15-20 verseiben. Most, amikor rohamosan közeledünk az újév küszöbéhez, szakíts időt elgondolkodnod az elmúlt esztendőben hozott döntéseiden. Mennyi ideig maradtál hűséges fogadalmaidhoz? Mi módon fedezted fel, hogy Isten jelenléte életedben a siker aranyból öntött kulcsa?

Elmélkedésre

1. “Simon, Simon! Íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát” (Lk 22:31). Sátán listájára mindenikünk neve felkerült még akkor, amikor kikövetelte magának a Föld feletti jogot. Milyen érzés tudnod ezt?

2. Milyen bibliai ígéretek biztosítanak afelől, hogy nem vagyunk egyedül a gonosz elleni ádáz harcban? (Lásd Kol 12:9 és Ésa 35:4 verseit).

3. Imádkozzatok a szombatiskolai csoportban azért, hogy Isten jelenléte mindeniketek életét betöltse.

Gyakorlati kérdések

1. A kereszt és a feltámadás elfedezi az emberiség bukását a reménység leplével.

2. A Szentírás számos példával szolgál, amelyet a Megváltó ajánl fel személyes bátorításként azoknak, akik “vágyva várják az Ő megjelenését” (2Tim 4:8).

3. Olvasd el többször Dániel 10:19 verseit, míg meg nem tanulod kívülről. Írd ki egy darab papírra, írd alája a neved, majd tedd ki egy olyan helyre a lakásodban, ahol minden reggel láthatod.

4. Mondd el másoknak is, mennyire fontos, hogy Isten békéje és ereje dolgozzék életedben és életükben.