A TANÍTÓ CÉLJA

1. Bemutatni, hogyan válhat életünk legfontosabb részévé az ima.

2. Megérteni, miért szükséges Jézus nevében imádkozni.

3. Megbeszélni, mi az ima lényege.

A TANULMÁNY VÁZLATA

I. ISTEN KERÜLJÖN AZ ELSŐ HELYRE ÉLETÜNKBEN (MK 1:35)

1. Miért kezdjünk minden napot imával?

2. Mit tehetünk még, hogy az imádság valóban mindennapjaink részévé váljon?

3. Miért elengedhetetlen az ima a lelki növekedéshez?

II. JÉZUS NEVÉBEN ELMONDOTT IMÁDSÁG (JN 15:16)

1. Miért imádkozzunk Jézus nevében?

2. Igé nyelhetjük Krisztus igazságának palástját, ezért „bátran” járulhatunkIsten színe elé. Mit jelent bátran járulni Istenhez?

3. Ha Jézus nevében imádkozunk, gondolunk-e arra is, hogy milyen fontos Jézussal élni?

III. AZ IMA CÉLJA (JN 15:4–7)

Amikor Jézus nevében imádkozunk, a Szentlélek közbenjár értünk, és erőnk lesz napjainkat az Úr nevében élni. A folyamatos ima segít, hogy Istenakaratát tudjuk cselekedni.

Az ima azt jelenti, hogy úgy beszélgetünk Istennel, mint egy barátunkkal. Sok könyvet írtak az imádságról, de a baráti beszélgetésről nem. Ha találkozunk egy jó barátunkkal, könnyedén kialakul a beszélgetés fonala. Nincs szükségünk bonyolult lépéseket követni. Bizonyos elvekre következtethetünk ebből, ami segíthet az imáról folytatott vizsgálódásunkban.

Az imával kapcsolatban a legfontosabb alapelv arra vonatkozik, akivel beszélgetünk. Istent nem képzelhetjük parancsokat osztogató uralkodónak,akinek az utasításait mi egyszerűen végrehajtjuk. Inkább gondoljunk rá úgy, mint Édesapánkra, barátunkra és Teremtőnkre, aki azt szeretné, ha nem szakadna meg a kapcsolatunk vele. Fontos tehát, hogy ne csupán információkat közöljünk, és beszámoljunk az eseményekről, hanem beszéljünk neki kapcsolatainkról, érzéseinkről, kívánságainkról és vágyainkról. Az ismerősökkel felszínesen beszélgetünk, barátainkkal azonban sokkal mélyebb kérdésekről is szót válthatunk. Ha az imát Istennel folytatott baráti beszélgetésként fogjuk fel, akkor a legmélyebb dolgokról is szót tudunk ejteni. Vannak, akik erre azt mondják, hogy felesleges, mert Isten ismeri minden gondolatunkat. Pedig gyakran mi magunk sem vagyunk tisztában gondolatainkkal egészen addig, amíg szavakba nem öntjük őket!

Előfordulhat, hogy hosszasan elbeszélgetünk valakivel a buszon vagy a repülőn, akit valószínűleg soha nem látunk viszont. Barátainkkal sokat beszélgetünk az élet lényeges, komoly dolgairól. Lehet, hogy csak nagyon ritkán találkozunk velük, a bizalom szintje mégis megmarad. Viszont ha közös vállalkozásba kezdünk, valószínűleg naponta beszélgetünk, egymás véleményét kérjük, megvitatjuk ötleteinket, bizonyos dolgokat kérünk egymástól. Ezzel a hasonlattal élve, Isten hív, hogy társuljunk vele az élet vállalkozásában. Nem lehetünk sikeresek a feladatban, ha nem beszélgetünk Vele naponként. Nem kell semmiféle előírást követnünk, hogy ezt meg tudjuk valósítani, csupán kezdjünk el másként gondolkodni az imáról!

Az ima lényege nem az, hogy felsoroljuk, mit akarunk. Nem az a jó ima, amikor elmondjuk Istennek, hogy mi is történt velünk. Még az sem, amikor csak kiöntjük szívünket Istennek és megkönnyebbülünk. A felsorolt dolgok lehetnek részei az imának, de önmagukban nem töltik be az imádság szerepét. Az ima baráti beszélgetés partnerünkkel, Istennel arról, hogyan is lehetne terve szerint vezetni életünk vállalkozását.

A szombati tanulmányban található egy idézet Ellen White: Jézus élete c. könyvének 301. oldaláról azzal kapcsolatban, hogy mennyire töltötte ki a munka és a felelősség Jézus életét, és milyen gyakran imádkozott az Úr. A tényleges kérdés Jézus számára – de ugyanúgy a mi számunkra is –, hogyan lehet a mindennapi munkát összhangba hozni az imával, a lelki élettel. Jézus is Istennel kötött szövetségnek tartotta életét? Igen! Ezért az ima volt a legfontosabb dolog az életében. Imádkozott, mielőtt bármihez hozzáfogott volna, nem tudott imádság nélkül létezni. Imádkozott rendszeres időközökben, de ezenkívül is mindig imádságos lelkületben volt.

Azt mondtuk, hogy az ima baráti beszélgetéshez hasonlítható, tehát legyen kétirányú, ne váljon monológgá! Amikor csak az egyik fél beszél, és meg sem kérdezi a másikat, kicsi a valószínűsége, hogy barátság alakul ki köztük. Az ima elsősorban eszköz, ami által megismerhetjük Isten akaratát. Ha van egy problémánk, szeretnénk megtudni Isten akaratát azzal kapcsolatban. Előfordul, hogy teljesen egyértelmű, mit vár tőlünk az Úr. Máskor viszont, amikor a helyzet nem annyira világos, úgy kell imádkoznunk, hogy „legyen meg a Te akaratod.” Ebben az esetben egyedül Isten beszél, és csak az számít, amit Ő mond.

Másfajta megközelítésben az ima lehetőség, hogy elmondjuk Istennek, mire van szükségünk, és kérhetjük: oldja meg gondjainkat. Imádkozhatunk azért is, hogy tegyen csodát. Az ilyen imára az jellemző, hogy csak mi beszélünk, és csak az számít, amit mi mondunk. Lehet, hogy imánkra válaszul Isten csodát tesz, de megeshet, válasza a mi hozzáállásunk miatt nem válik életünk részévé.

A tartalmas imaéletre jellemző, hogy Isten a barátunk és társunk. A párbeszédben mindkét fél részt vesz. A beszélgetés folyamatában fontos az, amit Isten mond, és az is, amit mi mondunk.

Tanulmányozásra: Mt 6:9–13; Jn 14:12–14.

1. Ha Jézus lesz életünk Ura, az ima által is tartjuk a kapcsolatot. Sokan rendszerint úgy kezdik imáikat: „Drága Jézus”, amit egy sor kérés követ, majd azzal fejezik be, hogy „Jézus nevében, Ámen!” Nem csak kívánságlista az ilyen ima? Milyen szép imádságokat idézhetünk példaként? Ellen G. White a Jézushoz vezető út c. könyvének „Az ima magasztos kiváltságunk” c. fejezetében olvashatunk bővebben az imádságról.

2. Modern társadalmunk az eredmények bűvöletében él. Nem elég az internet kapcsolat, legyen minél gyorsabb. Nem elég a megoldás, legyen meg most azonnal. „Az ima azt jelenti, hogy szívünket feltárjuk Istennek, mint egy barátnak” (Jézushoz vezető út, 69. old.). A baráti beszélgetés során nem válaszokat keresünk elsődlegesen, hanem szeretnénk, hogy valaki meghallgasson. Honnan tudhatjuk, hogy Isten meghallgatja imánkat? Elegendő ennyi a kielégítő imaélethez?

3. Amikor Isten befogadott a családjába, különleges kapcsolatba kerültünk vele. Milyen párhuzamot vonhatunk Isten gyermekeihez fűződő érzései és a földi szülő szeretete, gondoskodása között? Hogyan alkalmazhatjuk ezt a gondolatot, amikor az ima fogalmát értelmezzük?

4. Amikor Jézus nevében imádkozunk, olyan dolgokat kérünk, amelyek vele és országával összhangban állnak. Gyakran pillanatnyi szükségleteinket és érdekeinket figyelembe véve imádkozunk, de ha Jézus az életünk Ura, saját vágyaink másodlagossá válnak Isten tökéletes akarata előtt. Beszélgessünk egy imatapasztalatról! Említsünk olyan eseteket, amikor Isten másként (de jobban) válaszolt imánkra, mint ahogy kértük!

Az ima nem természetes része az átlagember életének. A hívők azonban tapasztalják, hogy lelki életünket ezáltal tápláljuk.

Sajnos túl gyakran előfordul, hogy imáinkban saját szintünkre próbáljuk lehúzni Istent, pedig az imának éppen az a célja, hogy az embert emelje Istenhez. Sokszor csak akkor fordulunk hozzá, amikor szükségünk van valamire. Az Úr mégis biztat, hogy járuljunk bátran a trónusa elé Jézussal az oldalunkon, miközben a Szentlélek közvetíti könyörgéseinket, mert magunktól még azt sem tudjuk, hogyan kell imádkozni (Róm 8:26).

Ima közben jobban figyeljünk Istenre! „Szüntelen imádkozz, de ima közben csak akkor beszélj, ha feltétlenül szükséges!” – mondta valaki.

Jób igaz ember volt, de ő is sokat beszélt. Amikor Isten szólt hozzá, szinte bele kellett fojtania a szót. Történetének legérdekesebb része mégis az, hogy miután imádkozott barátaiért, visszanyerte vagyonát (Jób 42:10).

Jézus közbenjár értünk a mennyben. Kövessük példáját mi is, akik kereszténynek nevezzük magunkat, és mondjunk közbenjárói imát másokért!

Napról napra számtalan lehetőségünk nyílhat a bizonyságtevésre, de ha szavainkat nem erősítjük meg a rendületlen közbenjárói imádsággal, nem lesz mit learatni! Mi vetjük a magot, a meggyőzés azonban a Szentlélek munkája.

Imádkozzunk most barátainkért, és mindig imádkozzunk azokért is, akikkel csak kapcsolatba kerülünk!

Gondolatébresztő: A kisbabák hamar megtanulják, hogy azzal tudják magukra vonni szüleik figyelmét, ha azt mondják: pa-pa vagy ma-ma. Ekkor a legtöbb szülő azonnal megadja, amit gyermeke kér. Emlékszünk még rá, hogyan hívtuk szüleinket, és ők mit tettek olyankor? Megadták, amit kértünk vagy nem? Mennyei Atyánk arra vágyik, hogy hívjuk Őt. Megszólíthatjuk fennkölt stílusban vagy őszinte, gyengéd kedvességgel (lásd: Róm 8:15). Isten hogyan válaszolt imáinkra? Beszéljünk arról, mit tudhattunk meg Istenről imáinkra adott válaszai által!

Jó érzés, ha az egyik barátunk szót emel értünk. A Biblia elmondja, hogy Jézus „esedezik” értünk az egész világegyetem tróntermében (Róm 8:34). Gondoljunk legalább öt barátunkra, szomszédunkra vagy munkatársunkra, akik helyzetét, problémáit megemlítjük imáinkban Istennek, és közbenjárását kérjük. Jegyezzük fel a neveket és az imánkra kapott válaszokat! Készüljünk fel, hogy az első adandó alkalommal elmondhassuk nekik, kitől származik az életben minden jó!