A TANÍTÓ CÉLJA

1. Bemutatni, miként válik gondolatvilágunk lelki hadviselés színterévé.

2. Rámutatni: Jézus azt szeretné, hogy régi életünktől elforduljunk, és egészen megújuljon gondolkodásmódunk, megváltozzunk.

3. Bemutatni, hogy ha gondolataink megújulnak, akkor tudunk dicsőséget szerezni Istennek.

A TANULMÁNY VÁZLATA

I. A LELKI HADVISELÉS (EF 6:12)

1. Mi a tétje a lelki küzdelemnek?

2. Hogyan válik minden bűnös szokás erődítménnyé ebben a harcban? Hogyan formálják szokásaink jellemünket?

3. Mi az egyetlen módja annak, hogy elhagyjuk a bűnt, és győzelmet arassunk az ellenség fölött (Jn 15:1–8; 16:5–14)?

II. NÉZZÜNK FELFELÉ (KOL 3:2)!

1. Hogyan tudunk gondolatban a földi dolgok fölé emelkedni?

2. Miért fontos, hogy csak építő dolgok kössék le gondolatainkat?

III. ISTEN DICSŐÍTÉSE GONDOLATAINK ÁLTAL (FIL 4:8)

1. Mi az egyedüli módja annak, hogy elménk átformálódjon (1Thessz 5:23)?

2. Ha Istent dicsőítjük gondolatainkkal, akkor tudjuk megvalósítani az Atya akaratát. Beszéljünk arról, hogy mi mindennel tudjuk dicsőíteni Istent!

3. Ha engedjük, hogy az Úr munkálkodjon bennünk, gondolatvilágunk Istennek tetszővé alakul.

Lelki küzdelem részesei vagyunk. Legyőzhetjük a bűnt és a kísértéseket, ha odafigyelünk gondolatainkra. Ha olyasmit olvasunk, nézünk és hallgatunk, ami nemesbíti és felfelé irányítja gondolatainkat, akkor a menny felé haladunk, és ezzel is kifejezzük, hogy valóban tiszteljük, dicsőítjük Istent.

Az elme és az agy nem egy és ugyanaz. Az agy szürkeállománya a koponyában helyezkedik el, és fizikai törvények szerint működik. Az értelem gondolataink sorozata. Az értelem az agy működéséhez kötött, mégis az agytól független, önálló szellemi egységet alkot. Az agy helyes vagy nem megfelelő működése befolyásolja az elmét, és gondolkodásának menetét. Ugyanakkor az elme is befolyásolja az agyműködést, mivel gondolataink fizikai pályákat alakítanak ki az agyban, amelyek viszont későbbi gondolatainkra hatnak. Az értelmet meghatározza az észlelés és a figyelem rendszere. Van rövid távú, hosszú távú és érzékelő memória. Az elme képes képeket alkotni, érzékelni és tárolni, problémákat megoldani, gondolatokat és ötleteket megfogalmazni, valamint logikai ill. nem logikai úton érvelni. Döntéseinket értelmünknek mindezekre a tevékenységeire, továbbá a döntés érzelmi jelentőségére alapozva hozzuk.

Krisztus nélkül természetünkből adódóan csupán saját akaratunk és kívánságaink irányítják elménket. Észrevételeink korlátozottak, mint ahogy a lovak látóterét is korlátozza a szemellenző. A valóságot elferdíti az események személyes értelmezése; csak azt tartjuk elképzelhetőnek, ami személy szerint nekünk előnyünkre válik. Jézus nélkül csak maximálisan saját érdekeinket és élvezetünket szem előtt tartva oldjuk meg problémáinkat. Elképzelésünk, érvelésünk természetesen nem számol Isten jelenlétével és hatalmával, ezért döntéseink meghozatalakor figyelmen kívül hagyjuk a menynyei erőforrásokat.

Mégsem reménytelen a helyzet! Fil 2:5 versében Pál apostol is arra bátorít, hogy krisztusi indulat (gondolkodásmód) jellemezzen minket. Mit jelent a krisztusi indulat? Azt, hogy megtanuljuk úgy fogadni a dolgokat, mint Jézus, és megtanuljunk azzal foglalkozni, amivel Jézus foglalatoskodott. Azt is jelenti, hogy emlékezetünkbe bevésődik Isten jelenlétének, szeretetének és cselekedeteinek tudata.

A krisztusi indulat jelenti továbbá, hogy az általunk észlelt és alkotott képeket az a valóság ihleti, aminek szerves részét képezi az isteni jelenlét. Problémáink megoldása során kérjük Isten bölcsességét, és várjuk, hogy kegyelme megerősítsen. Az emberekről, dolgokról alkotott gondolataink és el- képzeléseink Isten gondolkodásmódját, elképzeléseit tükrözik. Igyekszünk logikusan és helyesen érvelni, hiszen Jézustól ered az érvelés és a logika is. Krisztus bennünk él, így olyan döntéseket igyekszünk hozni, amelyek összhangban állnak jelenlétével életünkben, és amelyek a mennyei erőre, áldásokra támaszkodnak. Olyannyira, hogy ha krisztusi indulat van bennünk, akkor élvezzük a szeretet, a béke és az öröm áldásait. Ha úgy gondolkodunk Istenről, a világról és saját magunkról, mint Jézus, akkor értelmünk (indulatunk) fokozatosan átalakulva egyre inkább közelít a Megváltó gondolkodásmódjához (a krisztusi indulathoz).

A krisztusi indulatra nem lehet azonnal vagy titkos csodaszer útján szert tenni. Időt és erőfeszítést igényel megszerzése. Hogyan tanulhatunk meg úgy gondolkodni, mint Jézus? A változás az ismeretek, az elképzelések és a képek terén következik be. Szükségünk van a megfelelő ismeretre Istenről, világunkról és önmagunkról ahhoz, hogy helytálló véleményt alakíthassunk ki, és úgy lássunk mindent, mint ahogy Isten szeretné. Az Ige erőteljesen igazítja helyre eltorzult nézeteinket. Isten Igéjéből tudjuk meg, hogyan hat az igazság és a kegyelem; biztosít arról, hogy Isten legalapvetőbb tulajdonsága a szeretet. Isten Szava által megtudjuk: az Úr saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, de most a bűn romboló hatása alatt élünk. Bemutatja: Isten annak ellenére is szeret, hogy ellenséges érzéseket táplálunk vele szemben.

Az Ige feltárja, hogy Isten nem kárhoztatja a világot. Ellenkezőleg, annyira szereti, hogy saját Fiát küldte el meghalni érte. Minderről csak akkor szerezhetünk tudomást, ha Isten Igéje a szívünkhöz szól.

Ha megtudjuk az igazságot Istenről, önmagunkról és világunkról, képesek leszünk olyan véleményt kialakítani, ami Isten látásmódját tükrözi. Az életszemléletünk ezután fokozatosan átalakul, beilleszkedik az Isten által teremtett valóságba. Kevésbé gyötör majd, ha a világi valósággal ellentétben élünk, és jobban élvezzük annak áldásait, hogy Isten valóságával összhangban élünk.

A gondolkodásmódunk átalakulása nem szándékos erőfeszítéseink eredményeként következik be, hanem akkor, ha elmélyedünk Isten teremtő erővel bíró Igéjében, azt tanulmányozzuk, és imádkozunk, elmélkedünk, böjtölünk, ha olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek Isten világosságát gyújtják sötét szívünkben. Isten Szava olyan, mint a sötét szobában világító lámpás. Nincs szükség erőfeszítésekre, hogy elűzzük a sötétséget; csak gyújtsuk meg a lámpát, és a sötétség eltűnik. Feladatunk: engedni Istennek, hogy fényével beragyogja elménket, és bemutassa az életünkben és a világban végrehajtott tetteit.

E folyamat végén jutalmunk a szabadság lesz. Felszabadulunk a bűnös emberre jellemző kötöttségek alól. Megszabadulunk mindentől, ami rabságban tart és megrontja életünket. Szabadon élhetünk, ahogy a teremtéskor eltervezte Isten: szeretetben, örömben és békében.

Tanulmányozásra: Róm 12:1–2; 1Kor 2:16; 2Kor 10:3–5; Kol 3:1–2

Egyes vélemények szerint aki csak az Isten dolgaival törődik, az a gyakorlati életben hasznavehetetlen. Van is ebben igazság, bár ha jobban belegondolunk, éppen azok tették a világon a legtöbb jót, akik leginkább a mennyei dolgokkal törődtek!

Martin Luther Kingnek, az amerikai polgárjogi mozgalom élharcosának az volt az „álma”, hogy egykor majd minden szem együtt lássa meg az Úr dicsőségét. Teréz anya meg volt győződve arról, hogy saját kezűleg kell eljuttatnia az embereknek a mindennapi kenyeret az Isten szeretetével együtt. Ezzel Kalcuttában békét és reménységet szerzett sok hihetetlenül szegény embernek.

Desmond Tutu megértette, hogy Isten helyre akarja állítani az eredeti teremtést. Hitével lelkesítette az embereket úgy Dél-Afrikában, mint másutt a világon, hogy elérjék azt, amit sokan „idealisztikus képzelgésnek” bélyegeztek. Jézusnak az Atyához fűződő kapcsolata és teremtményei iránti szeretete átformálta azok életét, akik kapcsolatba kerültek vele, és elérhetővé tette a megváltást az egész világ számára.

Gondolatébresztő: A különböző sportokhoz különféle védőfelszerelés szükségeltetik. A görkorcsolyázók bukósisakot hordanak, valamint térd- és könyökvédőket. A kerékpárosok szintén viselnek bukósisakot és speciális bicikliscipőt. Folytassuk a listát, majd beszéljük meg az egyéni tapasztalatainkat a vértezetről, amelyről Pál azt mondja, hogy szükséges a lelki küzdelemhez (Ef 6:10–18)!

1. Ha fizikai munkát végzünk, a ruhánk összekoszolódhat. Még ha a mosógép tisztára is mossa, akkor is ugyanaz a régi munkásruha marad. Jézus arra kér, de képessé is tesz rá, hogy egészen megújítsuk elménket és gondolatvilágunkat. Miért szükséges engedni a Szentléleknek, hogy megváltoztassa egész életünket? Miért nem sikerülhet ez anélkül, hogy azt tennénk, amire Pál szólít: „az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel” (Kol 3:2)?

2. A hírek különböző, távoli vidékeken vagy épp a közelben dúló háborúkról számolnak be. A tudósításban bemutatott képek ijesztőek, lehangolóak. A Bibliából tudjuk, hogy úgy gondolatainkért, mint hűségünkért valós küzdelem folyik. Mi menthet meg attól, hogy áldozatnak érezzük magunkat? Ezt tisztán kell látnunk, mert különben elkerülhetetlenül vereséget szenvedünk! Pál kifejti, hogy a menny egész fegyvertára rendelkezésünkre áll, Isten erejével együtt az „erősségek lerontására” (2Kor 10:4). Beszélgessünk arról, mennyiben bátorít ez a tudat, és segít győzni a helytelen képzelgések és gondolatok fölött!

Pál apostol arra kér, hogy testünket, egész valónkat szánjuk oda „élő… áldozatul” (Róm 12:1) Istennek és az evangélium szolgálatának. Ez jelképezi a természetünk teljes átalakulását: önzés helyébe szolgálatkészség lép. Nem igazodunk a világ dolgaihoz (Róm 12:2). Hogyan újulhat meg az életünk? Vegyük számba azokat az adottságainkat, amelyeket Isten országáért felhasználhatunk (pl. bibliaverssel vagy jó szóval bátorítunk valakit, aki nehézségekkel küzd). A hét folyamán legalább egy dolgot valósítsunk meg a listánkról!