Az izraeliták átvették azoknak a népeknek a mértékegységeit, akikkel a legtöbbet kereskedtek, vagy akiknek a hatalma alatt álltak az idők folyamán. A mértékegységek neve változatlan maradt ugyan, de az értékük sok esetben megváltozott, ezért ma már nehéz pontos meghatározást adni. A legrégebbi mértékegységek a test arányaihoz igazodnak, különösen a hosszmértékek.

Az Ó-Szövetség korában még nem használtak vert pénzt, hanem súly szerint mérték le az ezüstöt vagy aranyat, és azzal fizettek. A fizető eszköz nevét ezért gyakran egyszerűen csak „ezüst“-nek vagy „arany“-nak mmondták, ami alatt azonban a súlyegységet, a sekelt, a minát vagy éppen a tálentumot értették. Csak a perzsa korban jelent meg az első vert aranypénz, héber nevén a darkemón vagy adarkón: azaz dárik, dárikus vagy drahma.

Ószövetség

Újszövetség

Fizetőeszköz

Megnevezés

Megnevezés

Váltóeszköz

Mai érték szerint

Régen a vert pénz ismeretlen volt, általában mindenhol súlyszerint lemért arannyal és ezüsttel fizettek. Ennek fizetőértéke országonként és nemesfémenként változott.

1 arany dénár

 25 ezüst dénárt ért

3,85 g

(római ezüst) dénár

3,85 g

Megkülönböztették egymástól

(görög ezüst) drachma

3,4 g

nehéz és könnyű sekel  --  arany vagy ezüst sekel  --  királyi vagy közönséges súly

(görög ezüst) didrachma

2 drachma

6,8 g

1 arany sekel

16,4 g.

(ezüst státer) tetradrachma

4 drachma

13,6 g

1 ezüst sekel

14,5 g

mina

100 drachma

340 g

1 arany talentum

3000  arany sekel

(arany v. ezüst) talentum

60 mina

20,4 kg

1 ezüst talentum

3000  ezüst sekel

1 arany mina

818,5 g.

1 ezüst mina

727,5 g

Súlymérték

1 talentum vagy kikkar

60 mina - 3600 sekel

34,2 kg

1 talentum

20-40 kg között

1 mina

50 sekel

570 g

1 libra

327 g

1 sekel

2 beka - 20 gera

11,4 g

1 királyi nehéz sekel

13 g

1 beka

(fél sekel) - 10 gera

5,7 g

1 gera

0,57 g

1 szent siklus

 siklus - 20 gera

12,16 g

Űrmérték - folyadék

1 homer

kor

220  lit.

1 bát

metrétész

39,5  lit.

1 kór

10 bát

220  lit.

1 xesztész

0,3  lit.

1 bat

6 hin

22  lit.

1 hin

3 kab

3,66  lit.

1 kab

4 log

1,22  lit.

1 log

0,31  lit.

Űrmérték - száraz anyag

1 homer

10 efa

220  lit.

1 korosz

40,5 szatón

525  llit.

1 letek

fél homer

110 lit.

1 szatón

13  llit.

1 efa

3 szea

22  lit.

1 módiosz

véka

8,7 llit.

1 szea

véka - 3 1/3 ómer

7,33  lit.

1 choinix

1,2  lit.

1 omer

1,4/5 kab

2,2  lit.

1 kab

4 log

1,22  lit.

1 log

0,3  lit.

Hosszmérték

1 ujj

1,85 cm

1 láb

30 cm

1 tenyér

4 ujj

7,4 cm

1 könyök

55 cm

1 arasz

3 tenyér - fél könyök

22,2 cm

1 római láb

2,96 m

1 könyök (sing)

2 arasz

44,5 cm

1 öl

1,85 m

1 hosszú könyök

7 tenyér

51,8 cm

1 stádium (futam)

62,5 láb

185 m

1 mérőnád

6 könyök

2,67 m

szombatnapi járóföld

900 m

1 hosszú mérőnád

6 hosszú könyök

3,11 m

1 milion v. mérföld

 8 stadion (500 láb)

1479,5 m

1 öl

1,8 m

Időmeghatározási mértékek

Az évnek hónapok szerint történő felosztása általában kétféle rendszer alapján lehtséges. Egyik az ún. szoláris, vagy nap-évet veszi alapul, tehát azt a nagy időegységet, amely alatt a Nap az állatöv csillagképein végigvándorol (általában a tavaszi napéjegyenlőségtől számítva a következő év ugyanazon napjáig). Ez – mint tudjuk – 365 és egy negyed napot tesz ki. A nap-év alapján készült legegyszerűbb kalendáriumok tizenkét 30 napos hónapot vettek fel, majd hozzácsatoltak még 5 kiegészítő napot.

A 13. vagy intercalaris hónapnak mondjuk azt az időegységet, amelyet a zsidók a Sebát és az Adár hónapok közé tettek, amikor a napok már egy hónapnyira felszaporodtak, és nem tudták volna idejében bemutatni az árpa első zsengéjét.

Mivel egy holdhónap 29 és fél nap (29 nap és 13 óra), ezért volt az egyik hónap 30, a másik pedig 29 napos. Mivel pedig a napév 365 napból áll, és ez több mint a 12 holdhónap ideje (354), ezért 8 évenként szökőhónapot toldtak be kiegészítésként.

„És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától,

és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.“ (I. Móz. 1,14.).

Évek

Zsidó hónapok

Napok

Tavaszi  napforduló  éve

1.  Niszán (Abib)

március- április

Isten teremtői rendje a napokat egy estében és egy reggelben határozta meg, (I. Móz. 1,5.) vagyis egy éjszakában és egy nappalban. Ezért az Isten szerinti nap mindig az estével kell kezdődjön. És mivel Isten azt mondta, hogy a Napot, - mint égitestet - többek között azért teremtette, hogy meghatározója legyen itt a Földön a napoknak is, ezért egy napnak akkor kell megkezdődnie, amikor a Nap lenyugszik, vagyis eltűnik a nyugati égbolt alatt. Ezért mondta Isten később azt a választott népének, hogy „egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket“ (III. Móz. 23,32.).

A polgári és a ceremóniális élet meghatározója volt.

A tavasz első újholdjával kezdődött az ilyen módon számított év.

2.  Ijjár (Zív)

április-május

3.  Sziván

május-június

4.  Tammúz

június-július

őszi  napforduló  éve

5.  Áb

július-augusztus

Az őszi napforduló viszont a gazdasági év határát jelölte meg.

6.  Elúl

augusztus-szeptember

7.  Tisrí (Étánim)

szeptember-október

8.  Marhesván (Búl)

október-november

9.  Kiszlév

november-december

10. Tébét

december-január

11. Sebát

január-február

12. Adár

február-március

13. Adár-séni = „második Adár”

szökő-hónap