7.  A világbirodalmak, mint fenevadak

I. Bevezetés a látomáshoz

1.  Dániel nem időrendi sorrendben tárja elénk a könyvében leírt eseményeket.

• A hetedik fejezet eseménye időrendben az ötödik és a hatodik fejezet előtt történt.

2.  Dániel két szempont alapján rendszerezi és osztja szét a könyvében leírt mondanivalót.

• Könyvének első részében inkább csak történeti eseményekkel foglalkozik.
• A könyv másik részében pedig inkább a prófétai vonatkozású látomásokat és isteni üzeneteket mondja el.

3.  Dániel tulajdonképpen ugyanazt a látomást kapja mint Nabukodonozor, csak a látomás célja és annak szempontjai mások, de tartalma ugyanaz.

• A 2. fejezet főleg politikai jellegű, és a célja az volt, hogy a király ismerje fel, hogy neki együtt kell munkálkodnia az Istennel, és bele kell illeszkednie az isteni tervbe.
• Ebben a fejezetben a király gondolataira adott választ Isten.
• A 7. fejezet próféciája viszont elsősorban Isten népéhez szól, a mindenkori hívőkhöz, akiknek az a vágya, hogy Istennel együttmunkálkodjanak.
• Célja pedig az, hogy Isten gyermekei megérthessék, milyen feladatot szánt nekik Isten az Ő örök tervében.
• A jövőbelátás adományán keresztül világosan kell látniuk a "nagy küzdelem" hátterének mozgató erőit, hogy az ismeretek birtokában kellőképpen felkészülhessenek a nagy eseményekre
• Ilyen módon leplezi le Isten az ember fő ellenségének, Sátánnak a terveit és ártani akaró szándékait és erőfeszítéseit.
• Ezen a módon biztosítja választott népét Isten afelől, hogy végül is az igazság fog diadalra jutni és győztesen kikerülni ebbőla nagy küzdelemből.
• Ebben a fejezetben viszont úgy mutatja be a birodalmakat Isten ahogyan a Menny tekinti azokat, vagyis félelmetes, vérengző fenevadakként.

II. A jelképek azonosítása

1.  Először "az ég négy irányából támadó szélről" beszél Dániel, de olyan szélről beszél, amelynek nyomában háborúk támadnak.

• Más igehelyek alapján is tudhatjuk azt, hogy a Biblia prófétikus jelképrendszerében a szélek háborút és politikai forrongásokat és változásokat jelentenek. Jer. 25,32-33/a.
• Az a tény pedig, hogy a szelek négy irányból támasztanak háborút, azt jelenti, hogy a Föld minden táján lévő politikai hatalmak ezen fáradoznak. Jer. 49,36. Dán. 11,4/a.
• A szelek, azaz a háborúk versengésének eredményeként királyságok keletkeztek és estek szét a történelem során.

2.  A másik jelképpel pedig azt akarja kifejezni a prófécia, hogy milyen területen fognak ezek a háborúk támadni.

• A "nagy tenger" kifejezéssel nem egy meghatározott területet akar megjelölni előttünk, hanem a világ népeinek jelképeként használja ezt a meghatározást.
• A "nagy tenger", vagyis a sok víz jelképével a Petőfi Sándor által is alkalmazott "népek tengerének" tényét fejezi ki, vagyis a sok ember tömegét. Jel.17,15. Ésa. 17,12-13/a.
• Ezzel a jelképpel azt is kifejezi a prófécia, hogy ezek a háborúk nem lakatlan földön fognak dúlni, hanem sürűn lakott földrészeken.

3.  A tengeren dúló háborúk eredményeként "négy nagy állat" kiemelkedését szemlélheti végig a próféta.

• Az állatoknak mint jelképeknek a jelentését nem nehéz megtudni, hiszen maga Dániel magyarázza meg a jelentésüket.
• A látomásban szereplő állatoknak kettős jelentése is van.
• Először is azt a négy királyt jelöli, akiknek a nevéhez fűződik egy-egy birodalom létrehozása.
• "Négy király, akik támadnak a földön." 17. vers.
• Másodszor azonban azt az országot jelenti, amelyik a többi országokkal való háborúskodása közben birodalommá erősödött a többiek fölé.
• "A negyedik állat, negyedik ország lesz a földön." 23. vers.

4.  Dániel úgy látta, hogy ezek a jelképes állatok a "tengerből jöttek fel".

• Mivel a tenger a népeket, az emberek sokaságát jelenti, ezért ez a jelkép azt is kifejezi, hogy ezek a királyok vagy birodalmak a népek soraiból, a népek között támad.
• Nem a már meglévő hatalmak vetekednek egymás között, hanem ezek a királyok és királyságok úgy emelkednek ki a nép soraiból.
• Kis népek nőtték naggyá magukat, és emelkedtek a többi fölé.

• Az itt említett különbözőséget már Nabukodonozor álomképénél is megfigyelhettük.
• A királynak mutatott álomképnél a négy egymástól különböző fém érzékeltette ezt a különbözőséget.
• Itt pedig az állatok egymástól eltérő természete és képessége által próbálja ugyanazt kifejezni a látomás állatképei.

III. A szimbólikus állatok

1.  Az első állat egy különös oroszlán, amelyiknek sas szárnyai vannak.

• Babiloniában a művészeti alkotások kedvenc diszítő eleme volt a szárnyas oroszlán.
• Az oroszlán, mint az állatok királya, - valamint a sas, mint a madarak királya, igen alkalmas jelkép arra, hogy a hatalma csúcsán lévő Babiloniai Birodalmat szemléltesse.

2.  Ezzel az oroszlánnal azonban nagyon különös dolgok történtek.

• "Nézém, míg szárnyai kitépettek."
• A szárnyaitól megfosztott oroszlán már nem volt képes arra, hogy sasként a népek fölé emelkedjen, és rávesse magát a kiszemelt áldozataira.
• Ez a kép nyilván azt az időt jelöli meg, amikor Nabukodonozor után már gyengébb uralkodók kerültek a trónra.
• Nézém, "míg felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttatott".
• Egy olyan oroszlán, amelyet kényszerrel emelnek fel a földről, és kényszeritenek arra, hogy csak a hátsó lábain álljon, teljesen elveszíti oroszlán jellegét és félelmetességét.
• Egy ilyen természetellenes állapot szinte teljes tehetetlenségre kényszerít.
• Nézém, míg "emberi szív adaték néki".
• Egy angol királyt rettenthetetlen bátorsága miatt Oroszlánszívű Richárdnak nevezett a történelem.
• Az emberszívű oroszlán ezzel ellentétben a félénkségnek, a bátortalanságnak, és a gyávaságnak lehet a jelképe.
• A jelképnek ez a része a félénk Belsazárt és korát jelképezi, aki az ellenség elől gyáván inkább a Babilon városának falai mögé vonult vissza.

3.  A második állat egy medve, amelynek fogai között oldalbordák vannak.

• Ahogyan az állóképnél egy értéktelenebb fém jelképezte a következő birodalmat, itt hasonlóképpen történik.
• Bár a medve gyengébb és alábbvaló mint az oroszlán, de mégis elég vad és kegyetlen tud lenni, ha egyszer már vért ízlelt.
• Ésaiás prófétának is pontosan ilyen vad és kegyetlen képpel mutatta be Isten a Babilont legyőző hatalmat. Ésa. 13,17-19.
• Ezt a vadságát érzékelteti az a felszólítás is, hogy "egyél sok húst".
• Bár a beszélő nem mutatkozik be, de bizonyára Istentől származik a parancs és az engedély, hogy ez az új hatalom szinre lépjen. lásd: Ésa. 13,17.

4.  Két különös megjegyzést ezzel az állattal kapcsolatosan is tesz Dániel

• A felületes olvasó számára talán semmit sem mond a prófétának az a megjegyzése, hogy "kele az egyik oldalára".
• Csak akkor van jelentősége,ha figyelembe vesszük, hogy ez a birodalom két ország öszszefogásából jött létre (médek és perzsák), mint a medve két oldala.
• A birodalom feltámadása azonban az egyik oldal (a perzsák) kezdeményezésére történt meg.
• Sőt, mintegy két év után a perzsák teljesen át is vették az uralkodói hatalmat annyira, hogy a későbbi történelemben már csak Perzsa Birodalomról beszélhetünk.
• Ezt akarja tehát kifejezni az a kép, hogy a "medve" az egyik oldalára kelt fel.

5.  A próféta másik megjegyzése már sokkal kifejezőbb, hiszen azt mondja, hogy "három oldalborda van a szájában a fogai között".

• Ez a jelkép bizonyára a Médó-Perzsa Birodalom hódításainak a mértékét és irányát mutatja meg előttünk.
• Ez az állat, vagyis ez a Birodalom ugyanis három nagyobb országot, illetve hatalmat olvasztott magába, kebelezett be, vagyis evett meg, mire teljesen felállt a lábaira.
• Ez a három hatalom Lidia, Babilonia és Egyiptom volt.

6.  A harmadik állatban egy párducot vél felismerni Dániel, bár nagyon különös külső adottságokkal.

• A közismert vadsága mellett a rendkivüli gyorsaságáról ismert a párduc.
• A párduc által szemléltetett ország hódításainak gyorsaságát azonban még a párduc sem tudja önmagában megfelelően szemléltetni.
• Ezért mutatja be a látomás úgy a párducot, hogy még "négy madár szárnya is van a hátán",amivel a gyorsaság legmagasabb fokú tényét akarja érzékeltetni.
• Az ókor történetében sehol sem találunk olyan gyors hadműveleteket és olyan fényes diadalsorozatot, mint Nagy Sándor hódításaiban.

7.  A négy szárnyon kívül még olyan rendkivüliséget is lát Dániel a párducon, hogy "négy feje volt".

• Tökéletes szemléltetése ez a Görög Birodalomnak, amely csak kezdeti szakaszában volt egy fej, azaz egy király irányítása alatt.
• Nagy Sándor alig 15 éves ragyogó pályafutása után mocsárláz (malária) következtében meghalt.
• Hirtelen halála után nemsokára négy tábornoka szétosztotta a Birodalmat egymás között.
• A prófécia tehát igen találóan szemlélteti ezt a Birodalmat egy olyan állat által, amelynek négy feje van.
• Azaz egy Birodalom, de négy uralkodóval.

8.  A természet világából nem tudott Isten olyan rettenetes külsejű és természetű állatot bemutatni, amely ezt az új világhatalmat jelképezhette volna.

• "Nagy vasfogai valának, falt és zúzott"
• A vasfogak a kegyetlen vadságot és a kegyetlenségben tanúsított rendkívüli erőt akarják érzékeltetni.
• Ahogy ez a jelképes szörny felfalta és összezúzta az áldozatát, hasonló módon morzsolt szét a Római Birodalom is mindent, ami csak útját állta.
• Városokat, sőt nemzeteket tüntetett el a föld színéről.
• "A maradékot a lábaival összetaposta"
• Ha Róma nem igázott le teljesen egy népet, vagy nem semmisítette meg teljesen, akkor ezt csak azért tette, hogy rabszolgáinak utánpótlása biztosított legyen.
• A lábaival való összetaposás a rabszolgaság megalázó körülményét fejezi ki.
• "És tíz szarva vala neki"
• A Dánielnek adott magyarázat szerint ez tíz királyt, azaz tíz országot jelent. Dán. 7,24. (7,17. 23.)
• Ez nemcsak azt jelenti, hogy a Római Birodalom tíz királyság területén uralkodott, hanem azt is, hogy egy idő után tíz önálló királyságra szakadt szét.
• Ahogy a Görög Birodalom négy felé, úgy a Római Birodalom tíz felé