örökkévaló evangélium a végidőben

A megváltás evangéliumát minden embernek meg kell ismerni, hogy választani és dönteni tudjon. Isten az életet és a halált állítja elénk a választás lehetőségével. A végidő evangéliuma szerint a megváltás beteljesedésében elkezdődött a visszaszámlálás: Isten véget akar vetni a bűn világának, előtte azonban mindenkinek felajánlja, az általa elkészített megoldásban az örök életet.

A végidő evangéliuma, a Jelenések könyve 14. fejezetének hármas angyali üzenetében fogalmazódik meg. Az első angyal üzenetében azt mondja el Isten, a megoldás érdekében nekünk is meg kell tenni valamit, amit Ő nem tehet meg helyettünk. Ezért arra szólít: „féljétek az Istent, és Néki adjatok dicsőséget… és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, és a földet, a tengert és a vizek forrásait”.

A Biblia sok helyen utal arra, hogy Isten minden cselekedetünket meg fogja vizsgálni az ítélet alkalmával, és annak alapján dönt felőlünk. Mivel ez egyfajta félelmet és aggodalmat válthatnak ki belőlünk, ezért az evangélium azt a jóhírt mondja el, ami feloldhatja bennünk a szorongó érzést, hogy felszabadult boldogságban élhessünk, és örömmel várjuk Jézus dicsőséges visszajövetelét.

Jakab azt írja: „Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni”. Ezért szükséges megértenünk azt is, mi a rendeltetése Isten törvényének a megváltásunkban. A törvény Isten jellemének másolata, ezért szeretné ennek elveit újra az ember belső lényébe írni, hogy onnan határozza meg indítékainkat és cselekedeteinket.

A 2. és 3. angyal üzenetében azt a jó hírt találjuk, hogy a bűn világának végén, amikor a „gonoszság megsokasodik, és a szeretet sokakban meghidegül”, mégis lesz a szenteknek egy olyan csoportja, akik hűen ragaszkodnak Istenhez. Ezért Isten bizonyságtételként jelenti ki róluk: „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!”. Isten mindenkit arra hív, hogy a megváltottaknak ehhez a seregéhez tartozzon.

Mivel „test és vér nem örökölheti Istennek országát”, ezért, ha üdvözülni szeretnénk, akkor szükségünk van egy átváltozásra. Ezt megtérésnek és újjászületésnek nevezi a Biblia. Az újjászületés folyamata mindig Isten kezdeményezésére indul el, de a beleegyezésünk szándékaként nekünk is lépnünk kell. Amikor ez a két szándék, - az isteni és az emberi - találkozik egymással, akkor ennek egyesüléséből következik be az, amit a Biblia újjászületésnek nevez.

A Jézus Krisztusban való élet a legcsodálatosabb áldásígérettel kapcsolódik össze. Ebbeli hitünk azonban nem lehet csupán az ajkaink vallomása, ennél sokkal többre van szükség. Ahogy a szőlővessző üde növekedése vagy éppen a beteges sorvadása jelzést ad, hogy milyen a tőkével való kapcsolata, akként a mi életünknek is fel kell mutatnia azokat a bizonyítékokat, hogy valóban Krisztusban vagyunk-e, élő kapcsolatban vagyunk-e Vele, vagy nem.

Az újjászületés csak az első lépés az Istenhez való közeledésünkben, ezután kezdődik a nehezebb szakasz, a megszentelődés, a keskeny úton való elindulás és haladás a végső cél felé. Isten arra szólít, hogy „szentek legyetek teljes életetekben”. De vajon mit jelent szentnek lenni, kire mondható el az, hogy szent? A Biblia szerinti szentséget a tökéletes szóval is kifejezi az Ige. De vajon elérhető ebben az életben a szentség tökéletessége, vagy a tökéletes szentség?

Kezdetben az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embert Isten dicsősége vette körül, a bűn miatt azonban ezt elveszítették, hiszen a kettő kizárja egymást. Mivel ez a dicsőség Isten lényéből fakad, ezért a magunk erőfeszítéséből sohasem tudjuk visszanyerni. Isten a bűn világának végső szakaszában viszont szeretné megdicsőíteni önmagát választottainak megszentelődött élete által. Mert Isten azokban akar megdicsőülni, akik közel állnak hozzá.