Krisztológiai sorozat

amely a Budapest Rákoscsaba-i gyülekezetben elhangzott igehirdetés hanganyaga

Korunk legfontosabb szükséglete a személyes ige tanulmányozás. Senki se fogadjon el csupán tekintély alapon a Biblia igazságaira vonatkozó tanításokat. Személyes meggyőződésre van szüksége ma mindenkinek. Az utolsó idő jelei között a hamis tanítók megszaporodása is jelezve van. Sátán legnagyobb csalása az lesz, hogy a hamisságot annyira hasonlóvá teszi az igazsághoz, hogy alig lehet megkülönböztetni. Ebben az időben Isten gyermekeinek egységes ismerete, hite és tanítása kell legyen Isten Fiáról, Jézusról. Óvakodni kell minden emberi véleménytől, amely nem áll meg szilárdan Isten Igéjének kinyilatkoztatásain. Tartsuk tiszteletben azt, hogy "a titkok az Úréi", és csak a kinyilatkoztatott dolgok a mieink. Amit viszont kinyilatkoztatott Isten, azt ne akarjuk titokként kezelni.

Ádám büntetése által minden emberre elhatott a bűn, a halál és a kárhozat. Ezt az örökségünket nevezzük az eredendő bűn állapotának. Jézus, aki hozzánk hasonlóan test és vér szerint lett emberré, vajon milyen mértékben vette magára ezt az örökséget? Mennyire meghatározó egy ember életében az eredendő bűn hatása? Tud-e olyan döntést hozni, hogy nem akar ebben az állapotban maradni, hanem inkább egy másfajta életet akar ezután élni? Milyen megoldása van Istennek erre a szükségből adódó problémára? Amikor Jézus felvette a mi emberi természetünket, akkor magára vette a mi születésbeli állapotunkat minden kihatásával együtt? Ebből adódóan akkor Jézusnak is szüksége volt az Isten közbeavatkozására, a megváltásból következő megoldásra?

Mit jelent a Biblia nyelvezetében ez a szó, hogy "test"? Ellen White azt írja: "Légy óvatos, ahogyan Krisztus emberi természetéről beszélsz !" (E.G.W.) Mivel ez a téma egy szent területet érint, ezért mindenkire kötelező, hogy előbb alázatos és nyitott szívvel kutassa az Írásokat, és csak azután alakítsa ki véleményét és meggyőződését. Mit jelent ez az ismételt kifejezés, hogy "hasonló", magában hordozza az azonosság jelentését is, vagy tényleg csak hasonló volt hozzánk? Ha csak hasonló, de nem azonos, akkor vajon miben  egyezett az Ő teste a miénkkel és miben különbözött? Vajon a bűn testének hasonlatosságában Jézust is terhelték bűnös hajlamok és vágyak, vagy Ő az emberi természetének felvétele által Ádámhoz hasonlóan tiszta és szent lényként született bele az emberi családba?

Mit jelentett Jézus esetében az a körülmény, hogy Ő velünk ellentétben Isten-ember volt? Mennyiben volt Isten és mennyiben volt ember? Összhangban volt benne a két természet vagy ellentét, ami állandó küzdelmet jelentett számára. Lehetséges az, hogy Jézus az isteni természetével győzte le és uralta naponta az emberi természetének bűnös hajlamait?  Sokan zavarba jönnek, amikor Jézusra vonatkozóan is szembesülnek azzal a ténnyel, hogy minden embemek van egy fizikai és lelki természete. Míg az egyik természetünk naponta romlik és gyengül egészen a halálunk pillanatáig, a megváltás kegyelme ellenére is, addig a másik ezzel ellentétben napról-napra újulhat és tisztulhat. Vajon hogyan volt ez Jézusban, mint emberben? Milyen volt az Atyával való kapcsolata, mint embemek?

Jézus emberi természetének megértésében nagyon sokat jelent az, ha tisztán látjuk, hogy mitől üresítette meg magát, és mit jelent a Biblia szerint ez a fogalom "megüresítette magát". Vajon csak a létformájára vonatkozik, vagy egyéb dolgokra is, esetleg az istenségéből adódó képességekre is, mint a hatalom, vagy az önmagában való élet? Mitől üresítette meg magát Jézus, mint az Istenség egyik személye, és mit jelentett ez számára? Betlehemben kezdődött ez el, vagy már korábban? A szolgai létformájának milyen fázisait ismerhetjük meg a Bibliából? Meddig tart ez az állapota Jézusnak, amire a Biblia azt mondja, hogy megüresítette magát és szolgai formát vett fel?

Általában a bűn világának fogalmaként ismerjük ezt a szót, hogy kísértés. Ezért nagyon fontos tudni, hogy mi a bűn és mit jelent a kísértés, milyen fajtái és módozatai vannak a kísértésnek. Milyen körülmények és feltételek mellett jöhet létre egy kísértés? Hogyan adhatott Pál apostol olyan kijelentést, hogy Jézus "megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan", amikor tudjuk, hogy nagyon sok olyan kísértési terület létezik a mi korunkban, ami Jézus korában még nem létezett, mint pl: tv nézés, gyorshajtás az autóval, stb. A vágyaink és hajlamain vonzása mikor nem jelent bűnös kísértést, és hol van az a határ, amikor már bűnnek számít, ha engedünk ezeknek a vonzásoknak?

Ha Jézus iszonyodott a bűntől, akkor hogyan lehetett Őt hozzánk hasonlóan megkísérteni? Miben volt azonos, és miben volt más Jézus kísértése? Ha Jézus Isten volt, akkor hogyan volt kísérthető, és mennyire volt komoly ez a lehetőség? Mi volt a célja a Jézus ellen irányuló kísértéseknek? Mit kellett Jézusnak bizonyítani a kísértésekben való megállásával? Mit jelent Pál apostolnak az a kijelentése, hogy Jézus ugyan mindenben megkísértetett hozzánk hasonlóan, "kivéve a bűnt"? Eszerint Jézus megkísértései között nem szerepelt a bűnnel való kísértés, vagy nem jelentett számára kísértést a bűn?

Pál apostol azt mondja, hogy "azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette érettünk", de vajon mikor és hogyan lett bűnné érettünk Jézus? Ez azt jelenti, hogy Jézus az ember megváltása érdekében bűnössé lett, úgy állt a helyünkre, hogy maga is bűnnel terhelt emberi természetet vett magára és egész földi élete során hordozta ennek a terhét? Emberi természetének felvételével a személyes természetének bűnös terhét hordozta, vagy a mi bűneinknek a terhét kellett Neki hordoznia?

Vajon Jézus a bűnös állapotból való szabadulás példáját adta nekünk? Ha igen, akkor Neki is megigazulásra és megváltásra van szüksége, de akkor nem lehetne a mi Megváltónk. Ha pedig nem, akkor ez azt jelenti, hogy nem mindenben jelent példát Jézus élete nekünk. Jézus csak az újjászületett emberek számára példa, de nekik sem a megszentelődés mikéntjében. Jézus a célt mutatta életével, a már megszentelődött ember példáját állította elénk. Jézus életében a győzelmes élet példáját szemlélhetjük. "Ha a kisértőt úgy fogadnánk, ahogyan Jézus, akkor sok vereséget elkerülhetnénk." Mi a feltétele annak, hogy mi is úgy tudjuk fogadni a kisértőt, ahogyan Jézus?

Vajon azért jött Jézus, hogy helyettem vagy éppen számomra bizonyítson? Mint második Ádámnak nem az első Ádám helyett kellett bizonyítania? Nem azért kezdődött a kisértése éppen azon a területen, ahol az első Ádám elbukott ? Vajon a bűneset előtti vagy a bűn eset utáni Ádám helyére kellett állania az "asszony magvának"? Ha Jézus természetében a legparányibb hajlam is lett volna a bűnre, akkor nem mondhatta volna, hogy "aki engem látott, látta az Atyát". Jézus ugyanis nem a külső megjelenésével mutatta be az Atyát, hanem a jellemében, a belső emberének megnyilatkozásai által. Csak lelkének tisztasága által hozhatott korának emberei közé világosságot, ezért hangsúlyozza János, hogy mi láttuk ezt a dicsőséget. Csak lelke tisztaságának megőrzése által tudta "naggyá és dicsőségessé tenni" azt a törvényt, amely által Isten a szív cselekedeteit fogja megítélni.

A megváltás célja nem csak az, hogy egy jogi helyzetet teremtsen számunkra az örök életre, hanem az is , hogy az isteni természet részeseivé tegyen már itt, ebben az életünkben is. De vajon mitől és hogyan alakul ki bennünk az isteni természet? Lehetséges, hogy csupán a Szentlélek jelenléte képviseli bennünk az isteni természetet, és nem a régi természetünk helyett alakul ki bennünk? Megváltozhat-e egyáltalán a régi természetünk? Milyen változást eredményez bennünk a megszentelődés? Hol következik be a változás; a szívben vagy csak a cselekedetekben? Megtisztulhatnak-e vágyaink, hajlamaink már ebben az életben is, vagy csak az átváltozáskor, Jézus eljövetelekor fog ez megtörténni?

Néhányan azt gondolják, hogy az örökkévaló evangéliumból a Jézus Krisztus testtélételével kapcsolatos titkoknak a megértése által készít Isten magának egy tökéletes népet. Más helyről viszont azt olvashatjuk, hogy a hit általi megigazulás üzenete által készíti fel Isten az ő népét. A hit általi megigazulás üzenete viszont nem a betlehemi jászolt helyezi középpontba, hanem a golgota keresztjét, amelyen a megváltó az egész világ bűnéért hozta meg engesztelő áldozatát. Hol van hát az igazság? Mennyit kell tudnunk a testtélétel titkáról? Milyen kapcsolat van a testtélétel és a hit általi megigazulás között? Milyen kihatása van a testtélétel evangéliumának a hívő ember életére?

Vajon ezzel csak azt akarta hangsúlyozni Jézus, hogy Ő nem Betlehemben született, hanem már Ábrahám előtt is létezett? Mióta létezik az Istenségnek az a személye, akit mi Jézusként ismerünk? Vajon az Ő létezésének is van kezdete, vagy öröktől fogva létezik, miként az Atya is? Mióta használja Jézus azt a nevet, hogy Isten Fia? Miért vette fel ezt a nevet, mit akart ezzel kifejezni felénk? Milyen jelentősége van a Bibliában ennek a meghatározásnak, hogy Isten Fia? Milyen különleges helyzetet teremt számunkra az, ha elfogadjuk Jézus Krisztust személyes Megváltónknak? Mennyire gondolja komolyan az Atya azt, hogy Jézus által bennünket is fiaivá fogad?