Háló Sándor igehirdetés sorozata a Bp. Zugló-i gyülekezetben

Szeretnénk meghívni egy olyan tanulmánysorozatra, amelyben a Biblia alapvető megismerését tűztük célul. Azt a könyvet szeretnénk megismertetni, amelyben több ezer éves emberi bölcsesség szólít meg bennünket. Ez a könyv az európai kultúránk egyik forrása, mindmáig eleven táplálója is, és az emberiség történelmének a leghitelesebb dokumentuma. Igazi rendeltetése szerint azonban a világmindenség teremtő Istene szól hozzánk a kiválasztott eszközein keresztül, személyes üzenetét mondja el a tőle elszakadt embernek. Hozzánk intézett szavaival eloszlatja félelmünket, bátorít, vígasztal, útmutatást és tanácsot ad. Jézus szerint a Bibliában található isteni üzenet olyan fontos, mint testünknek a kenyér. Ezért “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik” (Mt. 4,4)

 

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET
Amit a Bibliáról mindenkinek tudni kellene

64 kbps

Miért érdemes megismerni? Mit jelent a Biblia neve, mikor keletkezett és ki a szerzője? Ezt a különböző korban keletkezett írásokat ki gyűjtötte össze egyetlen könyvvé? Mi tartja össze ezt a sok egymástól teljesen különböző stílusú írásműveket? Mit jelent az ihletés, mi a célja és milyen fokozatai vannak? Mi Isten célja a Bibliával? Hogyan kezeljük és miként viszonyuljunk a Bibliához? Ezek olyan kérdések, amikre érdemes választ keresnünk. 

Életünk legalapvetőbb dolgait befolyásolja az a tény, hogy hiszünk-e Isten létezésében vagy sem. A Biblia szerinti hit azonban nem hiszékenység, hanem egyfajta meggyőződésen alapuló bizalom. Sokféle módon juthatunk el erre a meggyőződésre. Rendkívüli értékeket hordoz az a tény, ha megismerhettük a Biblia Istenét. Fogj hozzá, próbáld megismerni Őt Te is, és azokat az értékeket is, amelyek a Vele való kapcsolatból lehetnek csak a Tiéd.

Az emberiség nagy kérdései kapcsolódnak ide: Honnan van világunk? Mi az élet és hogyan keletkezett? Teremtés történt vagy evolúció? Az élet keletkezéséről a Biblia is csak azt mondja: “hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett”. Ez a hit azonban  bizalomra épülő meggyőződésből fakad. Aki igyekszik eljutni erre a meggyőződésre, az eközben az élet igazi értelmét és célját is megtalálja.

Földünkön az emberiség élete át van szőve mindenféle nyomorúsággal: szenvedés, betegség és halál. Mindezt látva és átszenvedve sokan felteszik a kérdést: “Ha van Isten, akkor miért engedi és tűri el ezeket a borzalmakat? Mi a bűn és hogyan keletkezett? Miért engedte meg Isten, hogy ilyen mértékben kifejlődjön? A ma emberét is megkísérti a bűn, és próbálja becsapni nagyon sokféle változatban. Hogyan védekezzünk, mit tehetünk ellene, hogyan lehetünk biztonságban?

Isten már az Édenben elmondta a bűnössé lett embernek, hogy van megoldás. Ezt az isteni megoldást nevezzük “evangéliumnak”, vagyis jóhírnek. Az evangéliumban Isten azt mondja el, nem nyugszik bele, hogy az ember elszakadt Tőle, azon fáradozik, az ember ne érezze jól magát a bűnben, hanem vágyódjon vissza az Isten szeretet közösségébe. Az ellenséget pedig le fogja győzni, hogy az ember felszabadulhasson a bűn rabszolgaságából. Erre a lehetőségre mindig emlékeztetni fogja őket a prófétákon keresztül kinyilatkoztatott üzenetei által.

Az emberiség történelmét különböző korszakokra bonthatjuk fel. Minden korszaknak meg volt a maga jellegzetessége, bűneivel, hibáival és erényeivel együtt. Szomorú tény, hogy a bűn minden korszakban túlsúlyba került, ezért esetenként Isten kénytelen volt drasztikusan gátat vetni a bűn rohamos terjedésének. Ellenkező esetben az ember megváltására hozott terv került volna veszélybe. Ennek hátterén az Isten és Sátán közötti küzdelem az emberiséget is két táborra osztotta már az Éden kapujától fogva.

A korszakok küzdelme után végre elérkezett az a pillanat, amikor az Édenben megígért “asszony magva” belépett az emberi család történelmébe. Isten nagyon sokoldalúan tette biztossá, hogy a megígért Messiás nem más, mint a názáreti Jézus. Dániel próféta által még az időpontját is kijelentette annak, amikor a Messiás nyilvánosan megkezdi a küldetését. Amikor megkezdi szolgálatát, akkor úgy tanítja az embereket, “mint akinek hatalma van”.

Jézus igyekezett felkészíteni tanítványait a Golgotán történő eseményekre. A vezető papság között megfogalmazódott az a szándék, hogy Jézustól meg kell szabadulni. Ezt különböző módon próbálták megvalósítani, amit végül Júdás árulása tett lehetővé. Vajon kiszolgáltatott helyzetben volt Jézus az emberek kezében? Tragédia vagy győzelem történt a Golgotán? Csak az ember érdekében történt ez, vagy a többi teremtmények számára is kihatással van? 

Az Isten üdvözítő kegyelme különféle módon hat ki minden emberre, amikor mi még nem is tudunk róla. Vajon létezik szabad akarat ezekben a kérdésekben, vagy mindig Isten eleve elrendelése érvényesül? Mit jelent az újjászületés, és hogyan történik ez meg a valóságban? Milyen körülményt akar biztosítani Isten az újjászületés által? Mi a különbség a víztől és a Lélektől való újjászületésnek? Mihez hasonlítja a Biblia a víztől való újjászületést, és kik vehetik ezt igénybe?

Isten megváltó műve nem fejeződik be azzal, hogy megtörtént az újjászületés. A lelkileg új embernek tovább kell növekedni és fejlődni. Az újjá született ember növekedésének legbiztosabb jele a Lélek gyümölcsének kialakulása. Isten minden szükséges eszközt biztosít ahhoz, hogy a megszentelődésben való növekedésünk állandó folyamat legyen. Az Úrvacsora is egy Jézus által elrendelt kegyelmi eszköz a bűntől való szabadulásunkban és a Jézussal való kapcsolatunk megerősítésében. De hogyan és milyen módon kell a Jézus által elrendelt Úrvacsorát gyakorolni? Kik számára közvetíti az isteni bűnbocsátó kegyelmet?

Jézus a tanítványok kiválasztásával kezdte el az újszövetségi választott nép összegyűjtését, megszervezését és a misszióval való megbízatás átadását, amit a zsidó nép helyett kell végezni. Ígérete szerint a Szentlélek ajándéka fogja képesíteni őket az egész Földre kiterjedő munkájukban. A sokféle keresztény közösség útvesztőjében miként igazodhat el az őszintén kereső ember, aki Isten választott népéhez akar tartozni? Van Istennek választott népe, vagy teljesen mindegy, hogy hová tartozunk, csak keresztények legyünk?

Életünk és létünk biztonsága a bennünket körülvevő hatalmas világmindenséget irányító törvények változhatatlanságától függ. Isten az ember erkölcsi életének megtartása érdekében is adott törvényeket. Ezt a törvényt még az Édenben adta az embernek, aminek érvényességét újra és újra megerősített előtte. Amikor Jézus azt mondja, hogy “új parancsolatot adok néktek”, akkor ezzel érvénytelenítette a Tízparancsolatot és helyette valami más rendelkezést iktatott be? Honnan tudhatjuk, hogy összhangban élünk-e az Isten által adott törvényekkel?

A teremtés alkalmával Isten elkülönített egy napot a többitől azzal, hogy megáldotta és megszentelte azt. A bűn világában élő ember számára pedig a Tízparancsolat követelményei közé foglalta ennek megszentelését, és örök jelként iktatta be közte és népe között. Vajon Jézus változtatta meg a nyugalomnapot szombatról vasárnapra vagy a tanítványai, mit mond erről a Biblia? Hogyan kell az Isten által rendelt nyugalomnapot Istennek szentelni?

Már az Édenben elhangzott Istennek az a megállapítása: “Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”. De mi Ádám gyermekei, mikor és hogyan találhatjuk meg ezt a társat? Minek a hátterén valósulhat meg az egymásra talált házaspár életében Istennek az a kijelentése, hogy “lesznek ketten egy testté”? Milyen eszközökkel próbálja védeni Isten a házasság és a család szeretet közösségét? Lehet-e elválni és újból házasságot kötni Isten jóváhagyásával?

Az Istennel összeköttetésben élő ember életében a Szentlélek gyümölcseként a mértékletesség alapelve is megnyilatkozik. Mivel az emberi család leggyengébb pontja Édentől kezdve a táplálkozás, ezért különösen ezen a területen kell figyelmet fordítani arra, hogy “mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata”. Pál apostol szerint a második advent előtt az igaz és szent élethez a mértékletesség is hozzá tartozik. Csak ilyen életet élve várhatjuk vissza bizalommal Jézust.

Az egymástól különböző és egymásnak ellentmondó elméleteket valló emberek minden esetben a Bibliára hivatkozva próbálják bizonyítani állításukat. Van élet a halál után, vagy a halállal végleg befejeződött egy ember sorsa? Ha az igazak a Mennybe jutnak haláluk pillanatában, akkor miért jön vissza Jézus értük? Miért kellene feltámasztani azokat, akik már az örök élet részeseiként élnek a Mennyben? Mi az igazság ezekben a kérdésekben? Mit tudhatunk a feltámadás körülményeiről, milyen állapotban támadnak fel a meghalt emberek?

Pál apostol szerint a keresztények részére a legfőbb dolog az, hogy “olyan főpapunk van, aki a mennyei felség királyiszékének jobbjára ült”. De vajon mit tesz Jézus ott, mint Főpap? Tudhatunk erről valamit, vagy idevonatkozóan nincs kinyilatkoztatás a Bibliában? Hogyan fog megtörténni az, hogy “minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az”? Mikor fog ez az ítélet bekövetkezni? Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy ez az isteni ítélet jól záródjon le a mi részünkre?

A második adventről csak eseményszerűen beszél a Biblia, időpontjáról nem ad kinyilatkoztatást. Jézus maga is csak arról beszélt, hogy milyen előjelei lesznek, amiből tudhatjuk, már közel van. Mennyire lesz valóságos Jézus visszajövetele, valóban megláthatja Őt az ég felhőiben minden szem, vagy csak a kiválasztottak jutalma lesz ez? Jézus visszajövetelével kapcsolatban a rendkívüli események sorozata indul el. Vajon nekünk mit hoz ez a nap?

A Biblia tanítása szerint Isten két részletben ítéli meg az emberi családot. Először az üdvösségre váró embereket, majd tőlük függetlenül egy későbbi időben azokat, akik elutasították Isten kegyelmét. De vajon mit tudhatunk a gonoszok sorsáról, valóban létezik a pokol, ahol örökké szenvedni fognak a gonoszok? Milyen élet vár a megváltottakra? A Mennyben fognak élni örökké, vagy a Földet teremti újjá számukra Isten, hogy az legyen a végleges otthonuk? Milyen minőségben vehetik birtokba az új otthonukat? Kiknek lesz joguk ehhez az élethez?

Hogyan és milyen módon készítette fel és tette alkalmassá Jézus az apostoli gyülekezetet a misszió parancs teljesítésére? Mi a rendeltetése a lelki ajándékoknak, és milyen feltétel mellett részesülhetünk belőle? A lelki ajándékok közül a prófétaság volt a leglátványosabb, de honnan lehet azt tudni, hogy egy próféta valóban az Isten prófétája-e, vagy hamis próféta? Isten ugyanis sohasem dolgozik együtt Sátánnal. Ezért minden prófétát meg kell vizsgálni. 

A bibliai sáfárság szó azt jelenti, hogy az Isten javainak a felügyelője és intézője. Mivel “az Úr a föld és annak teljessége, a föld kereksége és annak lakosai”, ezért a sáfárságunk felelőssége mindenre kihat, még a saját életünkre is. Isten kezdettől fogva rendelkezett arra vonatkozóan, hogy a jövedelmünk tizede “Szentség az Úrnak!” (III. Móz. 27,32). Ezáltal akar állandóan emlékeztet bennünket arra, hogy minden amink van és amik vagyunk, mind Tőle van.