|
VASÁRNAP
 Pál apostol két esztendőn át fogoly
volt a saját bérelt házában, Rómában. A császár testőrparancsnoka, aki a
rabért felelt, gondoskodott róla, hogy jól bánjanak Pállal. Sokan
meglátogathatták az apostolt otthonában, hogy Jézusról tanuljanak tőle.
Ellenségeit ez nagyon felbőszítette.
Az apostolt végül Néró elé vitték
kihallgatásra. A császár gonosz, kegyetlen ember volt, aki gyűlölte a
keresztényeket. Végighallgatta Pál ellenségeinek vádjait, s
javaslatukat, miszerint az apostolnak meg kell halnia. Majd Pált is
kihallgatta. Világosan látta, hogy Pál apostol ártatlan. Ezért
utasította az őröket, hogy vegyék le Pál láncait és engedjék őt
szabadon. Isten újabb csodát tett Pál életének megmentésére.
Pál apostol amilyen gyorsan csak tudott
ellátogatott a gyülekezetekbe, amiket régebben sokfelé alapított. Tudta,
bátorítania kell a hívőket, hogy bármi történjen is, maradjanak
hűségesek Jézushoz. Gondolhatod, mennyire felvillanyozta azokat a
hívőket, hogy újra találkozhatnak Pállal.
Mialatt Pál a gyülekezetek között
utazott, Rómában szörnyű tűzvész pusztított, amiben a város épületeinek
majdnem a fele porig égett. A nép Nérót kezdte okolni a pusztulásért, ő
pedig a keresztényekre fogta. Attól kezdve ártatlan keresztények ezreit
gyilkolták meg, férfiakat, asszonyokat és kisgyermekeket. Pál apostol
élete nem forgott veszélyben, mert még a tűzvész kitörése előtt elhagyta
Rómát.
További elmélkedésre:
Bár Néró sok keresztényt
megöletett, Sátántól mégis teljes biztonságban voltak, ugye? Pál apostol
is tudta, akármi is történik vele, mindig biztonságban lesz Jézusban.
Soha ne feledjük, mi is biztonságban lehetünk Jézusban!
HÉTFÖ
 Miközben Pál apostol szabadlábon
végiglátogatta a gyülekezeteket, a keresztények ellenségei mindenáron le
akarták állítani az apostolt a Jézusról szóló prédikálásban. Szörnyű
hazugságot eszeltek ki róla. Azt állították, hogy ő felelős a
tűzvészért, ami Róma felét elpusztította.
Rövidesen ismét letartóztatták Pál
apostol. Megint hajón utazott Róma felé. Néhány barátja elkísérte az
apostolt a hajóval. Még sokan mások is szerettek volna vele menni, de ő
nemet mondott. Nem akarta, hogy bármi bajuk essen.
 Rómában keresztények ezreit gyilkolták
már meg. Sokan más városokba menekültek. A keresztények, akik mégis
maradtak, nagyon elcsüggedetek.
Pál apostol ezúttal nem házban lakott,
hanem sötét, nyirkos tömlöcbe zárták. Egyik barátját elküldte maga
helyett a gyülekezeteket látogatni, a többiek pedig, Pált magára hagyva,
egyszerűen szétszéledtek. Egyedül Lukács maradt vele.
2Tim 4:11.
Egy hűséges keresztény azonban vette a
bátorságot, és kiderítette, hol van az apostol és mindent megtett, hogy
amennyire csak lehet, kényelmesebbé tegye Pál életét.
2Tim 1:16-17.
Pál apostolt ismét Néró elé vezették.
Ezúttal egy hatalmas, zsúfolt tárgyalóteremben hallgatták ki. A tömegben
voltak gazdagok és szegények, műveletlenek és bölcsek, büszkék és
szerények. De még egyikük sem hallott Jézusról.
További elmélkedésre:
Magára gondolt vajon Pál
apostol Néró ítélőszéke előtt, vagy azokra az emberekre?
KEDD
Pál apostol ismét Néró császár előtt
állt. Mindenki láthatta a köztük lévő óriási különbséget. Néró arcáról
kegyetlenség és gyűlölet áradt, Pál arca pedig kedves szelídséget
sugárzott.
 Pál
semmi rosszat nem követett el. Tudta, hogy angyalok állnak mellette és
egyáltalán nem félt.
Az apostolra tekintve mindenki
láthatta, hogy ártatlan. Nem tett semmi olyan szörnyűség, amivel
vádolják.
Pál beszédét mindenki feszülten
figyelte. Nem hallottak még olyan szavakat soha azelőtt. Az apostol
elmondta nekik, hogy Jézus értük halt meg és mindörökké vele élhetnek,
ha elfogadják Őt megváltójuknak. Elmondta, hogy a hatalmas Teremtő Isten
egy napon minden embert megítél majd, a tetteiről készült feljegyzések
alapján.
Néró saját életének krónikájára
gondolt. Eszébe jutottak a szörnyű gonoszságok, amiket elkövetett. Úgy
érezte magát, mintha éppen akkor Isten előtt állna, és félelmében
megremegett. De gyorsan elhessegette ezeket a gondolatokat. Nem akart
többé Pál szavaira gondolni.
A Szentlélek világosságot küldött Néró
sötét, gonosz lelkébe. Isten csodálatos lehetőséget adott neki a
megbánásra és bűneinek bocsánatára. Ő azonban gyorsan elnyomta a
késztetést, és soha többé nem támadt ilyen érzése. Milyen szomorú!
További elmélkedésre:
Mit kell tennünk azonnal,
ha rájövünk, hogy helytelenül cselekedtünk?
SZERDA
A Pál apostolt hallgató tömegből sokan
kereszténnyé lettek aznap. Az igazság úgy ragyogott aznap, mint erős
fénysugár, amit Sátán soha nem lesz képes kioltani. Minél jobban
próbálta kioltani, az igazság annál fényesebben ragyogott.
Pál beszéde után Néró annyira félt,
hogy nem mert az apostol ügyében dönteni. Visszaküldte őt a cellába. Pál
azonban tudta, nincs már sok hátra az életéből.
 Nérót egyre jobban
felbőszítette, hogy nem tudja a keresztény egyház növekedését
megállítani. Rájött, hogy még közvetlen környezetéből is sokan hisznek
Jézusban. Végül elrendelte Pál apostol kivégzését. Olvassuk el, amit
halála előtt Pál Timóteusnak írt! 2Tim 4:7-8.
Csupán néhány történetet ismertünk meg
Pál apostolról, Jézus hatalmas misszionáriusáról. Egy napon a Mennyben
majd személyesen is beszélgethetünk vele. Félelmünkben és
csüggedésünkben azonban már most is felidézhetjük az apostollal
történteket. 2Kor 11:24-28.
Pál apostol mégsem panaszkodott soha.
Megértette, hogy ha gyenge is önmagában, Jézus mindig megerősíti, mert
minden bizalmát belé vetette. 2Kor 12:10.
További elmélkedésre:
Természetünkből adódóan
mi is gyengék vagyunk, ugye? Sátán azzal akar elpusztítani bennünket,
hogy rávesz, tegyük meg, amit természetünktől fogva szeretnénk. Nekünk
is tud Jézus segíteni, ahogyan Pálnak segített?
.
CSÜTÖRTÖK
 Halála előtt Pál apostol még írt egy
levelet szeretett Timóteusának. Megírtra neki, hogy tudja, hamarosan
meghal Jézusért, de nincsen benne félelem.
Magányos zárkájában Pálnak eszébe
juthatott, milyen is volt, mielőtt Jézussal találkozott a damaszkuszi
úton. Attól a naptól fogva Pál számára minden megváltozott. Szüntelenül
bánta, amit Jézus követői ellen tett, de tudta, Jézus megbocsátott neki,
és szereti őt. Pál apostol is teljes szívéből szerette Jézust.
A Jézusért végzett munka olyan, mint
harcolni egy háborúban. Ez a háború Jézus és Sátán között dúl. Pál
apostol bátor katona volt, és Jézus segített neki Sátán ellen harcolni.
Jézus segítségével az apostol sok gyülekezetet alapított és sokaknak
segített Jézus oldalára állni a Sátán ellen vívott harcban.
Pál apostol tudta, hogy Jézus
csodálatos jutalma vár rá, és állította, hogy mindenki, aki Jézus
követése mellett dönt, és az Ő oldalán mindvégig kitart, ugyanazt a
jutalmat kapja majd, amit ő. Olvassuk el újra, mit írt erről Pál apostol
Timóteusnak! 2Tim 4:7-8.
Még a halál sem tudta elválasztani Pált
attól a jutalomtól. Ha Jézushoz tartozunk, meghalni olyan, mintha aludni
mennénk és Ő felébreszt bennünket, amikor visszajön.
1Thessz 4:15-17.
További elmélkedésre:
Mi az a jutalom, amiről
Pál apostol beszélt? Akkor kapjuk majd meg, amikor Jézus visszajön, hogy
magával vigyen bennünket, és mindörökre vele legyünk. Bárki, aki
Jézushoz tartozik, ugyanúgy biztonságban érezheti magát, ahogyan Pál
apostol? Mi a helyzet a kisgyerekekkel?
PÉNTEK
Pál apostol nem félt, amikor tudta, meg
kell halnia. Beszéljünk ma arról, miért nem kell félnünk, amikor a
halálra gondolunk. Pál tudott valamit a halálról, amit Jézus szeretne,
ha mi is mindnyájan tudnánk.
Sokszor beszéltünk már Isten csodálatos
tervéről, amit megmentésünkre állított fel Ő azt akarja, sose feledjük,
egyikünknek sem kell örökre meghalnia, mert Jézus már meghalt
helyettünk.
Keressük meg Bibliánkban a csodálatos
ígéretet! Jn 3:16. Milyen szó áll a
„valaki” után? Igen, a „hisz”. Ez a szó ad magyarázatot arra, miért nem
félt Pál apostol.
Pál megértette, mit jelent a hit.
Megtanulta szeretni Jézust és őbenne bízni. Tudta, hogy szörnyűségeket
művelt, mielőtt Jézussal találkozott volna. Tisztában volt vele, hogy
örök halált érdemel. Mégis hitte, hogy Jézus megbocsátott neki. Nem
csupán töprengett rajta, nem csak remélte, hanem hitte, hogy Jézus
megbocsátott neki. Azt is tudta, hogy ha meghal, az nem örökre szól,
mert amikor Jézus visszajön, feltámasztja őt majd egy napon.
 Mivel Pál tudta, hogy Jézus érte halt
meg, semmi munkát nem tartott soknak Jézusért. Úgy érezte, nem tud elég
sokat tenni Jézusért. Tudta, Isten azért adta a Tízparancsolatot, mert
szeret bennünket. Pál valóban megértette a parancsolatokat és örömmel
tartotta meg azokat.
Pál másoknak is segíteni akart
megszeretni Jézust és Őbenne bízni. Ha így teszünk, megtanuljuk teljes
szívünkből szeretni Jézust. A Szentlélek pedig segít nekünk olyanná
válni, mint Ő.
Sok gonosz ember él a világon és
rengeteg szörnyűség történik. Félelemben kell vajon élnünk, vagy bízzunk
Jézusban, ahogyan Pál apostol tette? Biztosak lehetünk Jézus
szeretetében és abban, hogy az Övéi vagyunk? Igen. Tudjuk, mert bízunk
Jézus ígéreteiben. Az Ő segítségével megnyerhetjük Sátán elleni
csatáinkat. Rövidesen győztesek millióival találkozhatunk a Mennyben.
Most, azonnal mondjuk ki: „Jézus, szeretlek, bízom az ígéreteidben!”
| |
Történet sarok
Ismeretlen
szerző írása: Átdolgozta: Amy Sherrard
Az üres asztal
|
 |
Réges-régen a távoli Oroszországban egy
hideg téli napon a drága nagymama nyitogatta a konyhaszekrényt az apró
konyhácskában. Három kislányunokája reménykedve figyelte. Ahányszor csak
benézett a szekrénybe, a nagymama szomorúan csóválta a fejét. Vérül
megfordult és három kisunokájára nézett. - Minden ennivalónk elfogyott.
– mondta nekik. – Egy falat sincsen már.
A három kislány sírni kezdett, ezért a
nagymama gyorsan átölelte és vigasztalni kezdte őket. – Ne sírjatok,
mondta, - Jézus tudja, hogy elfogyott az ennivalónk, és Ő gondoskodni
fog rólunk. Különben sincs még vacsoraidő. Játszatok még egy kicsit
együtt!
A kislányok bíztak a Nagyiban, ezért
rövidesen már boldogan játszottak. A nagymama pedig a régi hintaszékben
ülve elgondolkodott, mennyire megváltozott minden az elmúlt évek során.
A Nagyi nem volt mindig szegény.
Valamikor Nagypapával együtt nagyon sok pénzük volt. Csodálatos otthonuk
és sok háziállatuk is volt. Volt egy szép fiuk, aki egy kedves lányt
vett feleségül, aztán megszületett a három drága kislányunoka.
 Akkor kitört a szörnyű háború. A
nagypapa meghalt és az ellenség mindent elrabolt Nagymamától, a pénzét,
az otthonát, a földeket és az állatokat is. A fiát a háborúban ölték
meg. Szép felesége pedig elkapta a járványos betegséget, ami sok ember
életét követelte, és hamarosan ő is meghalt. Csak a Nagyi maradt
életben, hogy felnevelje a három drága kislányt.
Nagymama eleinte még talált munkát,
amivel kereshetett egy kis pénzt. Még a kislányok is besegítetek neki.
Néha hajnaltól éjszakáig dolgoztak mégis alig jutott pénzük ennivalóra.
Később már munka sem volt, tehát pénzük sem volt többé. Mostanra már az
ennivalójuk is mind elfogyott.
A nagymama azonban keresztény volt, és
biztos volt benne, hogy Jézus valahogyan segíteni fog rajtuk.
Amikor elérkezett a vacsora ideje,
Nagymama felállt a hintaszékből. - Terítsük meg az asztalt! – mondta a
lányoknak, akik szót fogadtak, és azonnal abba is hagyták a játékot.
Gondosan az asztalra helyezték a terítőt, majd a tányérokat és bögréket
is. Amikor mindennel elkészültek, Nagymama a szokott helyükre ültette
őket. - Megköszönjük Jézusnak az étel, még mielőtt még láthatnánk? –
kérdezte egyikük. –Igen. – felelte Nagyi. Így tehát összekulcsolt kézzel
mindnyájan fejet hajtottak, és hálát adtak Jézusnak az ennivalóért,
holott egy falat étel sem volt a házban.
Abban a pillanatban kivágódott az ajtó
és egy férfi lépett be a hidegről. Valamit tartott a kezében. – Mit
gondoltok, mit hoztam nektek? – kérdezte.
A gyerekek izgatottan, mind, egyszerre
kiáltották: - Ennivalót! Ennivalót hozott nekünk!
Vacsora közben a férfi elmesélte,
megérezte, hogy ételre van szükségük és messziről gyalogolt ide, hogy
elhozza nekik. Nagymama és a kislányok tudták, hogy Jézus már azelőtt
elindította hozzájuk az embert, még mielőtt imádkoztak volna. Nagyinak
eszébe jutott az a bibliai igevers, mely szerint Jézus gyakran már a
kérésünk előtt megválaszolja imáinkat. (Ézsa 65:24). Milyen csodálatos,
szerető barátunk Jézus!
|
