|
VASÁRNAP
 A hajó, amin Pál apostolt is
szállították végül megérkezett egy itáliai kikötőbe, Puteoliba. Milyen
hosszú utat tettek meg! De Róma onnan még több mint 200 kilométerre
volt. Pál apostolnak az egyik katonához láncolva, gyalog kellett
megtennie a hátralévő utat.
Utolsó jeruzsálemi útja előtt Pál írt
egy levelet a római keresztényeknek, ezért tudták, hogy meg akarja
látogatni őket. Ó, mennyire várták már, hogy ott legyen!
Az apostol is alig várta már. Tudta,
hogy Rómában nagyon sok embernek van szüksége Jézus ismeretére. Ám
amikor a levelet írta, Pál apostol még nem volt fogoly. Hogyan
prédikálhat Jézusról, ha börtönben lesz? Nem csoda hát, hogy bánkódott
és kimerült a hosszú, veszélyes utazástól!
Puteoliban örömteli meglepetés érte az
apostolt. Élt ott néhány keresztény, akik tudtak Pál jöveteléről és a
kikötőben már izgatottan várták az apostolt. Nem tudták, hogy
megbilincselt rabként érkezik, de így még jobban szerették, mint valaha.
Könyörögtek neki, hogy maradjon velük néhány napig.
Július, a jóságos százados kedvelte Pál
apostolt, ezért egy egész hétig ott állomásoztatta katonáit és a többi
foglyot is, csak hogy Pál keresztény barátaival lehessen.
ApCsel 28:13-14.
További elmélkedésre:
Szégyellte Pál apostol,
hogy rabláncra verték Jézus miatt? Lehetünk Jézus misszionáriusai bárhol
és bármilyen körülmények között?
HÉTFÖ
 A katonák és a rabok egy egész hetet
várakoztak Puteoliban, mialatt Pál apostol, meglátogatta keresztény
barátait. Aztán megkezdték hosszú, fáradságos gyalogútjukat Róma felé.
Ahogy áthaladtak a tömegen, sokan
gúnyolódtak a rabként megláncolt, deres hajú idős emberen. Sokan mások
viszont felismerték az ősz hajú embert és felkiáltottak. „Pál!”, és
könnybe lábadt szemmel gyorsan hozzá szaladtak. Úgy viselkedtek, mintha
rég nem látott édesapjukkal találkoznának.
A katonák és foglyok csoportja megállt,
az ismerősök ölelték-csókolták az apostolt és lelkesen beszélgettek
vele. Keresztények voltak, akik azokból a különböző városokból érkeztek
Itáliába, ahol Pál korábban gyülekezeteket alapított. Amikor hírét
vették, hogy az apostol hajója megérkezett, azonnal a kikötőbe siettek.
Ó, mennyire örültek, hogy viszontláthatják az apostolt! Örömmel vitték
volna akár a vállukon is az út hátralévő részén.
A drága keresztény testvérekkel való
találkozástól Pál apostol új erőre kapott. Az ő tanításának hatására
lettek keresztényé. Érezte, hogy bár fogoly, Jézus még mindig vele van.
Rómába érkezve Július az összes rabot
átadta a helyőrség parancsnokának. Festus levelét is átadta és jó
jellemzést adott Pál apostolról. Olvassuk el, mi történt ezután!
ApCsel 28:16.
További elmélkedésre:
Lehetővé tette Jézus
Pálnak, hogy továbbra is jó misszionáriusa legyen, annak ellenére, hogy
egyfolytában az őt őrző katonához volt láncolva?
KEDD
 Bár fogoly volt, Pál apostolnak
megengedték, hogy egy bérelt házban lakjon. Legelőször is a Rómában lakó
zsidók vezetőivel akart beszélni, akik azt állították, hogy semmi vádat
nem hallottak Pál ellen. Azt persze tudták, hogy a keresztényeket nem
szeretik, és tudni szerették volna, hogy vajon miért.
ApCsel 28:17, 21-22.
Pál bizonyára örült, hogy azok a
vezetők visszatértek hozzá, hogy Jézusról beszéljen nekik. Mennyi ideig
tartott közös bibliatanulmányozásuk? 23. v.
A zsidó vezetők közül néhányan
elhitték, amit Pál apostol tanított, mások pedig nem. Ezért nagy vita
kerekedett közöttük. Mielőtt este távoztak volna, Pál elmondta nekik,
hogy sokan mások is hinni fognak. 24, 28-29. v.
Két éven át élt Pál apostol őrével
együtt a bérelt házban. Összejöveteleket tartott és sok vendégét
tanította Jézusról. 30-31. v.
Egyik vendége egy pogány rabszolga,
Onésimus volt, aki pénzt lopott gazdájától és Rómába szökött. Mire
Pállal találkozott, már el is költötte az összes pénzt. Lerongyolódott
és éhes volt. Bizonyára félt is. A szökött rabszolgákat büntetésből akár
meg is ölhették.
Pál apostol nagyon sajnálta Onésimust.
Kedvesen elbeszélgetett vele, étellel és ruhával is ellátta.
Természetesen Jézusról is beszélt neki. Elmondta neki, hogy Jézus
megbocsájthat és segíthet megváltoznia. Onésimus elgondolkodott a
csodálatos dologról, amit Páltól hallott és úgy döntött, keresztény
szeretne lenni.
További elmélkedésre:
Mit gondolsz, mit érzett
Pál, amikor Onésimus úgy döntött, Jézushoz szeretne tartozni
SZERDA
 Pál apostol találkozott egy Onésimus
nevű szökött pogány rabszolgával, aki megváltozott, miután az apostol
beszélt neki Jézusról. Most már ő is keresztény volt.
Pál nagyon megszerette Onésimust,
mintha csak a saját fia lett volna, ő pedig mindenben segített az
apostolnak, amiben csak tudott. Örömmel hallgatta Pál tanítását
Jézusról. Teljesen megváltozott. Már nem az a piszkos, lerongyolódott
éhes ember volt, mint mielőtt Pállal találkozott.
Onésimus gondolkodásmódja is
megváltozott. Megbánta, hogy rosszat követett el. Sajnálta, hogy
meglopta gazdáját és elszökött tőle. Már tudta, hogy Sátánnak
engedelmeskedett, amikor azokat a rossz dolgokat elkövette. Amikor
azonban Jézusnak adta a szívét és megismerte a tízparancsolatot, már nem
akart többé Sátánnak engedni. Jézusnak akart engedelmeskedni. Sátán
vezetése nem tette boldoggá, Jézus követése viszont igen.
Még az is lehet, hogy Pál korábban már
találkozott Onésimussal gazdája házában, akit Filemonnak hívtak. Az
apostol Jézusról tanította Filemont, aki kereszténnyé lett. Nagyon
megszerették egymást.
További elmélkedésre:
Rettenetes volt akkoriban
a szökött rabszolga sora. Ha rátaláltak, gazdája akár meg is ölhette.
Nem csoda hát, hogy Onésimus félt. Te mit tettél volna a helyében?
.
CSÜTÖRTÖK
 Onésimus, a szökött rabszolga most már
keresztény volt, és tudta, akárcsak Pál apostol, hogy vissza kell mennie
gazdájához, Filemonhoz. Bocsánatot kell kérnie tőle és meg kell adnia az
ellopott pénzt is. Nehéz döntés lehetett ez Onésimus számára.
 Filemon is keresztény volt, de
bizonyára nagyon felháborította Onésimus szökése. Most már Onésimus is
keresztény volt, és bár nem könnyen, de úgy döntött helyesen cselekszik.
Vajon megbocsát neki Filemon? Filemonnak sem lehetett könnyű a döntés.
Pál apostol kedves levelet írt
Filemonnak, amit Onésimus magával vitt, amikor bátran visszaindult
gazdájához. A Bibliában is megtalálható ez a levél. Nem túl hosszú,
talán szeretnéd elolvasni. Mivel kezdte Pál az üzenetet?
Fil 1-2.
Az apostol felhívta Filemon figyelmét,
hogy mivel most már ő is keresztény, meg kell bocsátania Onésimusnak és
jóindulatúan kell bánnia vele. Ő is így tett vajon?
8-9.v.
Filemon szemei bizonyára könnybe
lábadtak a levél olvasása közben, amint megtudta, hogy a hőn szeretett
apostol láncra vert fogoly. A levélben Pál elismerte, tudja, Onésimus
nem volt jó rabszolga, de kereszténnyé válva jó munkás lett belőle. Még
nagy hasznára lehet Filemonnak. Pál örült volna, ha Onésimus az ő
segítője marad. 10-14. v.
További elmélkedésre:
Filemon talán mindig is
keserűséggel gondolt Onésimusra. Mit gondolsz, Pál apostol levelétől
megváltoztak érzései? Vajon miért?
PÉNTEK
 A rabszolgatartás szörnyű dolog. Pál
apostol a levélben gyengéden felhívta rá Filemon figyelmét, hogy Isten
gondolkodásmódja szerint minden emberi lény, akár rabszolga, akár annak
gazdája, mind testvérek Jézus Krisztusban. Ha keresztények vagyunk,
Isten az Atyánk és Jézusban mindnyájan testvérek vagyunk.
Fil 15-17.
Onésimus meglopta gazdáját, Pál apostol
pedig felajánlotta az eltulajdonított pénz visszafizetését is. Filemon
mosolyogva gondolhatott arra, ő mennyivel tartozik az apostolnak. Pál
nélkül talán sosem vált volna kereszténnyé.
18-19. v.
Pál apostol azt írta, biztos benne,
hogy Filemon helyesen fog cselekedni. Filemon arcán boldog mosoly suhant
át a levél végének olvastán, hiszen az apostol hozzájuk készült
látogaóba.21-22. v.
Nem tudjuk, mit tett Filemon Pál
apostol gyönyörű levelének elolvasása után. Te mit éreztél volna a
helyében, és mit tettél volna? Onésimus biztosan csendben várakozott és
figyelte gazdáját, míg elolvasta a levelet. Vajon megbocsát neki a
gazdája?
 Talán
visszaküldi Pál apostolhoz, hogy neki segítsen? Egy napon a Mennyben
majd megtudjuk, hogyan is történt.
További elmélkedésre:
Ma is megbocsát Jézus az
embereknek, és megváltoztatja őket? Ó, igen! Minden egyes napon kérnünk
kell Őt, hogy segítsen egyre inkább hasonlítani rá. Onésimus és Filemon
mindketten megtanulták Jézus szeretetét és a neki való engedelmességet.
Te is ezt tanulod folyamatosan. Eszedbe jut olyasmi, amiben Jézus
segítségére van szükséged a változáshoz? Most azonnal hajtsuk meg
fejünket és kérjük Jézust, segítsen napról napra egyre inkább Hozzá
hasonlóvá válni.
| |
Történet sarok
Ismeretlen
szerző írása: Átdolgozta: Amy Sherrard
Charlie és a híd 2.
rész
|
 |
Miután a szekér egyik hátsó kereke
lecsúszott a hídról, az öreg, szelíd ló, Charlie nyugodtan, egyhelyben
megállt. Így a szekér megmenekült a vízbe zuhanástól. George nagyon
örült, amikor emberek jöttek arra és segítettek neki.
 - Először is emeljük vissza a kereket a
hídra! – mondta egyikük, és rövidesen az egész szekér ismét a hídon
állt.
- Azt a zsák rozst vittem volna a
malomba. – mondta George a férfiaknak és lefelé mutatott a patakban ázó
zsákra. – Amikor öreg Charlie hátrálni kezdett, a zsák lecsúszott a
szekérről és a vízbe esett.
A férfiaknak nem tartott sokáig a
patakba gázolni és kiemelni a zsákot. Vissza is tették a szekérre. De a
gabona most vizes volt. George-nak haza kellett vinnie, kiszárítani,
csak utána lehetett lisztet őrölni belőle.
George megköszönte a kedves emberek
segítségét. Ők tovább figyelték a fiút. George áthajtott a hídon, hogy a
túloldalon meg tudjanak fordulni és hazavihesse a zsákot. A szelíd, öreg
ló engedelmeskedett a fiúnak, ahogy mindig is szokott.
-
Milyen furcsa!- gondolta magában George. - Miért döntött váratlanul az
engedelmes ló, hogy azt teszi, amit tett? Most Apának ki kell szárítania
rozst, mielőtt még lisztet őröltethetnének belőle. George azt kívánta,
bárcsak Charlie tudna beszélni, és elmondaná nekik, miért viselkedett
úgy a hídon.
Hazaérve George mindent elmesélt
apukájának. Apa is nagyon csodálkozott. Kifogták Charlie-t és a szekeret
is a helyére tették, majd Apa leemelte a rozsos zsákot a szekérről. Most
sokkal nehezebb volt, mint szárazon.
Apa kinyitotta a zsákot és a látványtól
nagyon megijedt. George is megijedt, amikor odanézett. Apa és fia
összenéztek. Mindketten rögtön rájöttek, miért állt meg Charlie a híd
közepén. Már értették, miért hátrált a ló egészen addig, míg az egyik
kerék le nem csúszott a hídról. Azt is értették, miért esett a zsák rozs
a patakba. A rozsszemek között üvegcserepek csillogtak. Ha a csiszolt
üveget a rozzsal együtt megőrölik, az összes liszt tele lett volna vele
és az nagy veszélyt jelentett volna az egész családnak.
A reggeli áhítat idején imádságban
kérték, hogy Jézus angyalai őrizzék meg őket aznap. Jézus megválaszolta
imájukat és elküldte angyalát, aki megállította Charlie-t. Az angyal
irányította Charlie-t, hogy hátráljon, és ő állította meg, amikor a zsák
rozs a szekérről a patakba csúszott, és ő mondta neki, hogy álljon
nagyon nyugodtan, nehogy az egész szekér a vízbe zuhanjon. Jézus
meghallgatta imádságukat és tulajdonképpen az öreg Charlie is engedelmes
volt.
Vége
|
