|
VASÁRNAP
Amikor Pál apostol és barátai végül
megérkeztek Jeruzsálembe, nagy örömmel fogadták őket. Másnap találkoztak
Jakabbal és az egyház többi vezetőjével is.
ApCsel 21:17-18.
Ez a Jakab nem János apostol testvére
volt. Azok a fivérek Jézus tizenkét kiválasztott tanítványa között
voltak. Az a Jakab volt az első Jézus követői közül, aki Őérte meghalt.
A mai történetünkben szereplő Jakab Jézus egyik mostohatestvére volt.
Jézus őszinte követőjévé vált és jó vezető volt.
Pál apostol átadta a vezetőknek a
pénzt, amit a pogány-keresztények küldtek a szegényeknek. Azt is
elmondta neki, mennyire megáldotta a Szentlélek tanítói munkáját, amikor
az embereknek Jézusról beszélt. A vezetők dicsőítették Istent azért,
amit Pál apostol által véghezvitt. 19-20. v.
Egyes zsidó-keresztények nem akarták
elhinni, hogy Isten ugyanúgy szereti a pogányokat is, mint a zsidókat.
Úgy tűnt, nem képesek pogányból lett keresztény testvéreiket valóban
testvérükként szeretni. Oly sokáig helytelenül gondolkodtak a
pogányokról, hogy még mindig nehezükre esett változtatni.
Sok zsidó-keresztény még mindig
betartotta azokat a törvényeket, melyek Jézus értünk vállalt halálával
érvényüket vesztették. Néhányan úgy gondolták, a pogányból lett
keresztényeknek is meg kell azokat tartaniuk. Pál azt tanította a
pogányoknak, hogy szeressék Jézust és tartsák meg a Tízparancsolatot.
Azt nem tanította nekik, hogy a már érvénytelen rendelkezéseknek is
engedelmeskedniük kellene. Kol 2:14.
További elmélkedésre:
Manapság sem akarnak
sokan helytelen gondolkodásukon változtatni? Sorolj fel néhány dolgot,
amit az emberek helyesnek tartanak, pedig a Biblia szerint nem azok!
HÉTFÖ
Pál apostol és barátai Jeruzsálemben
tartózkodtak, ahol éppen akkor nagyon sok zsidó gyűlt össze a világ
minden részéből a Pünkösd ünnepére. Köztük Pál számos ellensége is,
különböző városokból, ahol az apostol régebben már Jézusról prédikált.
Egy napon Pál a templomnak azon
részében tartózkodott, ahová csakis zsidók léphettek be. Észrevette ezt
az egyik ellensége, aki korábban már látta őt a városban pogány barátai
társaságában. Azt gondolhatta, hogy a pogányokat is magával vitte a
templom udvarába, ahová pogányok soha nem tehették be a lábukat. Mi
történt ekkor? ApCsel 21:27-29.
Pál apostol természetesen senkit sem
vitt be a templomnak abba a részébe, ahová nem mehettek. Mégis mindenki
izgatott lett és kivonszolták az apostolt a templomból
30. v.
A feldühödött tömeg meg akarta ölni
Pált. A római hadsereg helyi parancsnoka azonban amint meghallotta, mi
történt, katonáival együtt odasietett ahol a csőcselék a hűséges
misszionáriust bántalmazta. 31-32. v.
A katonai parancsnok gyorsan láncra
verette Pált és megpróbálta kideríteni, mit követett el. A tömeg
ordítozva számtalan különböző dologgal vádolta. A csőcselék még jobban
megvadult, amikor az ezredes a helyőrség erős várába kísértette az
apostolt. A katonáknak a vállukon kellett Pált cipelniük, nehogy a tömeg
megölje.33-36. v.
További elmélkedésre:
Ellenségei gyűlölték Pál
apostolt. Jézus pedig azt mondta, hogy gyűlölni valakit ugyanaz, mint
megszegni a „Ne ölj!” parancsolatot. Mit gondolsz, Pál szívében is
gyűlölet lakott?
KEDD
Katonák vitték a vállukon Pál apostolt,
hogy megóvják életét a dühös, megvadult tömegtől. Már majdnem
bemenekítették az erős épület biztonságába, amikor az apostol kéréssel
fordult a parancsnokhoz. ApCsel 21:37.
A parancsnok azt hitte Pál az az
egyiptomi férfi, aki négyezer orgyilkos vezetője. Az apostol rögtön
elmondta neki, hogy ki is ő és könyörgött, hogy beszélhessen a tömeghez.
38-39. v.
Amikor a tömeg végre lecsendesedett,
Pál apostol udvariasan és kedvesen szólt hozzájuk. Mindenkivel tudatni
akarta, hogy semmi rosszat nem tett. Még azt is tudatni akarta velük,
miért lett keresztény. Azt akarta, hogy megismerjék Jézust.
ApCsel 22:1.
A sokaság nyugodtan hallgatta Pál
beszédét. De mi történt, amikor elmondta, hogy Jézus küldte őt a
pogányokhoz is, tanítani? 21-23. v.
A parancsnok ezért elrendelte, vigyék
be Pált és korbácsolással bírják beismerésre, hogy ő okozta ezt a nagy
felfordulást. Mi történt azonban, mielőtt az apostolt korbácsolni
kezdték volna? 24-29. v.
Másnap a zsidó nagytanács, a Szanhedrin
elé állították Pál apostolt. Évekkel azelőtt ő maga is támogatta ezt a
testületet az István megkövezésére hozott döntésben. Később ő is a
tanács tagja lett. Most pedig ez a tanács akarta halálra ítélni őt.
További elmélkedésre:
Mit érezhetett szerinted
Pál, amikor István megkövezésének napjára gondolt? Hogyan segítette
István akkori viselkedése Pált, hogy higgyen Jézusban?
SZERDA
Pál apostol a zsidó nagytanács előtt
beszélt. Amikor kijelentette, hogy Isten fel tudja támasztani a
halottakat, a tagok között vita kerekedett. Egyesek Pálnak adtak igazat,
mások hevesen tiltakoztak. Rövidesen már szinte harcoltak Pál feje
felett. A katonai parancsnok ismét megmentette az apostol életét.
ApCsel 23:10.
Pál újra biztonságban volt a római
katonák védelmében. Mégis arra gondolt, hogy hiba volt Jeruzsálembe
jönnie. Nagyon sajnálta azokat az embereket, akik állították, hogy
hisznek az igaz Istenben, Jézust, Isten Fiát mégsem akarják elfogadni.
Arra gondolt, milyen szégyenletesen viselkedtek a tanács tagjai a pogány
római katonák előtt. Hogyan hozta Jézus az apostol tudomására, hogy még
mindig mellette áll? 11. v.
A feldühödött férfiak még mindig meg
akarták ölni Pált. Több mint negyvenen fogadalmat tettek, hogy nem
esznek, és nem isznak, míg meg nem ölték az apostolt. Rá akarták venni a
parancsnokot, hogy küldje vissza Pált a Szanhedrin elé. Akkor útközben,
rejtekükből előugorva megölhetik. Mit gondolsz, a tanács tagja örömmel
támogatták ezt a tervet? 12-15. v.
További elmélkedésre:
Tudott Pál apostol a
meggyilkolására szőtt szörnyűséges tervről? Megőrzi vajon Jézus Pál
életét? Holnap megtudjuk.
CSÜTÖRTÖK
Több mint negyven zsidó férfi Pál
apostol megölését tervezte. Valaki mégiscsak tudomást szerzett róla. Ki
volt az, és mit tett? ApCsel 23:16.
Pál apostol unokaöccse azonnal szólt a
római katonai parancsnoknak. Senki sem hallotta beszélgetésüket.
17-21. v.
„Senki másnak ne szólj erről!” – mondta
az ezredes a bátor ifjúnak. 22. v.
Pál apostol római polgár volt, és a
parancsnok tudta, hogy biztosítania kell a védelmét. Tudta, nem
biztonságos Pált továbbra is Jeruzsálemben tartani. Ezért úgy döntött a
római kormányzóhoz viteti. Félix azonban Cezáreában élt, ami csaknem
száz kilométerre volt Jeruzsálemtől. Milyen utasításokat adott
katonáinak a parancsnok? 23-24. v.
Kísérőlevelet is írt a parancsnok,
amiben beszámolt Pál apostolról. A kísérők vezetőjének adta, hogy adja
majd át Félixnek. Ha szeretnéd elolvasni ezt a levelet a
25-30. igeversekben találod.
Négyszáz katona és hetven lovas vonult
ki aznap éjjel kilenc órakor Jeruzsálem városából. A lovak patkóinak
kopogása a köveken bizonyára felverte a csöndet, de valószínűleg senki
sem fordított különösebb figyelmet rá. Pál ellenségei közül sem tudta
senki, hogy ő is ott lovagol közöttük biztonságban. Kétszáz gyalogos,
kétszáz lándzsás és hetven lovaskatona vette szorosan körül az apostolt.
További elmélkedésre:
Milyen meglepetés várt a
férfiakra, akik megfogadták, se nem esznek, se nem isznak, míg Pál
apostolt meg nem ölik! Meséld el, hogyan őrizte meg Jézus Pált azon a
napon!
PÉNTEK
Pál apostol nem volt már fiatal, inkább
lassan öregedni kezdett. Nem volt hozzászokva a lovagláshoz, hiszen
általában gyalog járt. Bizonyára nagyon elfáradt és minden tagja fájt,
mire Cezáreába értek. ApCsel 23:32-33.
A kísérőlevél elolvasása után Félix
kormányzó úgy döntött odahívatja a Pált vádoló jeruzsálemi vezetőket.
Míg érkezésükre várakoztak, egy tiszta, kellemes, biztonságos helyen
tartotta fogva az apostolt. 35. v.
Pál vádolóinak csoportja öt nap múlva
érkezett meg. Köztük a főpap és egy Tertullus nevű férfi, aki a
szószólójuk volt. Rövidesen Pál apostollal együtt mindnyájan Félix
kormányzó előtt álltak. ApCsel 24:1.
Tertullus először is olyan
gonoszságokat állított Pálról, amik nem voltak igazak, és a vádolók mind
helyeseltek hozzá.
Tertullus vádbeszéde után Pál apostol
kapott szót, hogy megfeleljen rá. 10. v.
Az apostolt hallgatva Félix tisztában
volt vele, hogy Pál semmi olyasmit nem tett, amivel Tertullus vádolta.
Mégsem engedte őt szabadon, hanem azt mondta, döntése előtt még beszélni
akar a Pált Jeruzsálemből, a nép haragja elől kimenekítő katonák
ezredesével. 22. v.
Pál apostol tehát továbbra is fogoly
maradt. De őreinek Félix meghagyta, hogy ne láncolják meg az apostolt és
engedjék, hogy bármikor fogadhassa barátait.
23. v.
További elmélkedésre:
Olvassuk el Pál apostol
beszédét a 10-21. igeversekben! Hogy
érezhette magát szerinted Félix, miközben hallgatta?

| |
Történet sarok
Ismeretlen
szerző írása: Átdolgozta: Amy Sherrard
Menekülés egy
zsákban 3. rész
|
 |
A kis Antónia és szülei menekülni
próbáltak hazájukból, ahol nem szerették a keresztényeket. A kislányt
egy nagy zöldségszállító zsákba rejtve, szamaruk egyik oldalára kötözve
szállították, míg a másik oldalon tényleg piaci áruval volt teli a zsák.
Katonák közeledtek lóháton szemben az úton.
Anya és Apa magukban imádkoztak,
miközben a katonák egyre közelebb kerültek. A kicsi Antónia is
imádkozott mellettük a nagy zsákban. Amikor a katonák odaértek és
pontosan mellettük megálltak, a kislány úgy érezte hangosan fel kell
zokognia. Jézus azonban segített neki nagyon nyugodtan és csöndben
maradni.
- Mi van a zsákokban? – kérdezte
parancsolóan az egyik katona.
- Karalábé és egyéb zöldségfélék. –
felelte Antónia apukája. – A városi piacra visszük eladni. Anya és Apa
nagyon ügyeltek, hogy véletlenül se nézzenek a szamár másik oldalán lógó
zsákra, melyben drága kicsi lányuk rejtőzött.
Az egyik katona nagyon közel ment a
zsákhoz és a bajonettjével (a puska végére erősített éles, hegyes tőr)
megszurkálta. Antónia szülei még lélegzetüket is visszatartották. Mi
lesz, ha a katona a másik zsákba is bele akar szúrni a bajonettjével? Ó,
hogyan imádkoztak!
És mennyire hálásak voltak, amikor a
katona agy szólt. – Elmehetnek! – és társával együtt továbbindult.
A város felé gyalogolva a kicsi Antónia
és szülei szívükben hálát adtak Jézusnak, amiért nem engedte, hogy a
kegyetlen katona megölje éles tőrével a drága gyermeket.
Végül elérték barátaik házát, akik majd
menekülésüket segítik. Mindnyájan nagyon örültek és megkönnyebbültek,
hogy a kis család biztonságban megétkezett.
Apa gyorsan leemelte a zsákokat hűséges
szamaruk hátáról először azt nyitotta ki, amelyikben Antónia rejtőzött,
és kiengedte drága kislányát. Anya sírt örömében, ölelgette és
csókolgatta Antóniát, amiért olyan bátran viselkedett. Barátaikkal
együtt hálát adtak Jézusnak, hogy megvédte őket ellenségeiktől.
Antónia fáradt volt és éhes, de nagyon
örült, hogy Jézus segített neki nyugton lenni és csöndben maradni. –
Most már biztonságban vagyunk! - mondta babájának.
Nemsokára már egy nagy hajón utaztak,
ami egy másik országba vitte őket. Antónia és szülei tudták, soha nem
látják viszont szeretett otthonukat és földjüket, de ez már nem
számított. Olyan országban élnek majd, ahol félelem nélkül imádhatják
Jézust, és nem kell olyanoktól tartaniuk, akik nem ismerik, és nem
szeretik Őt.
Antónia és szülei soha nem feledik azt
a napot, amikor a kislány a szamár oldalán lógó zsákba rejtve utazott.
Azt sem feledik soha, hogyan mentette meg őket Jézus az ellenséges
katonáktól, akikkel aznap az úton találkoztak.
Vége

|