|
VASÁRNAP
 Az ifjú Timóteus Listrában nőtt fel.
Édesapja görög volt, édesanyja pedig zsidó. Mindnyájan nagyon szerették
Istent. Attól fogva, hogy már megértette, anyukája Euniké és nagymamája
Lois a Bibliából tanították őt. Az a Biblia természetesen az volt, amit
ma Ószövetségnek nevezünk. A Bibliának az a része, ami Jézus születése
előtt íródott. ApCsel 16:1-2; 2Tim 1:5.
Timóteus ugyanazokat az ószövetségi
történeteket ismerte meg, amiket mi, és akárcsak te, ő is nagyon
szívesen hallgatta őket. Jézusról azonban még soha nem hallott. Isten
megígérte, hogy egy nap elküldi majd a Messiást, de Timóteus nem tudta,
hogy a Messiás már el is jött. Nem tudta, hogy Jézus a Messiás.
Sok pogány ember élt Listrában.
Bizonyára sok izgalmas pogány szertartásuk is volt. Timóteus azonban
egészen kicsi korától fogva mindig Istennek és az Ő Tízparancsolatának
engedelmeskedett.
Amikor Pál és Barnabás Listrába
érkezett és Jézusról prédikált, Timóteus, édesanyja és nagyanyja a
próféták írásainak tanulmányozásából tudta, hogy Pál igazat beszél.
Sokakkal együtt ők is hinni kezdtek Jézusban. Pál és Barnabás listrai
munkájának hatására Timóteus azon kezdett gondolkodni, hogy mivel is
szeretne foglalkozni. Tanulmányunk folytatásából megtudjuk majd, mi
történt.
További elmélkedésre:
Kísértést jelenthetett a
listrai pogányok viselkedése Timóteus számára? Neked mi jelenti a
legnagyobb kísértést, és mit teszel ellene?
HÉTFÖ
 Timóteus nagyon csodálta Pált és
Barnabást. Talán a csodát is látta, amikor Pál meggyógyította a béna
férfit. ApCsel 14:8-10.
Semmi kétség, Timóteus tudott róla,
milyen felbolydulást okozott Pál aznap a pogányok között. Azt hitték,
hogy Pál és Barnabás pogány istenségeik közül valók, akik lejöttek
hozzájuk az égből. Timóteus láthatta amint a sokaság és pogány papjaik
még áldozat bemutatásával is dicsőíteni akarták a két misszionáriust.
Hallhatta, amint Pál a tömeget túlkiabálva le akarta beszélni őket
erről.
Gonosz férfiak érkeztek Antiókhiából és
a bátor misszionáriusok ellen akarták fordítani a tömeget. Annyira
feltüzelték őket, hogy a férfiak köveket ragadtak és addig hajigálták
Pálra, míg azt gondolták, hogy az apostol meghalt. Majd kivonszolták a
városból. 19. v.
Jézus követőivel együtt Timóteus is
odament, ahol Pál apostol teste feküdt. Mi történt váratlanul, miközben
körülállták és imádkoztak felette? 20. v.
Pál csurom vér volt, testét mindenütt
zúzódások, horzsolások borították, de életben volt. Különleges
megtiszteltetésnek érezte, hogy Jézusért szenvedhet. Ez lenyűgözte az
ifjú Timóteust, és felébresztette benne a szándékot, hogy ő is Jézus
bátor misszionáriusává váljon.
További elmélkedésre:
Gondoltál már arra, hogy
te is Jézus bátor misszionáriusa légy? El kell ehhez otthonról?
KEDD
 Amikor Pál és Barnabás úgy döntöttek,
hogy újra meglátogatják a gyülekezeteket, ahol első útjukon jártak,
Barnabás magával vitte Ciprusra az ifjú Márkot. Pál pedig Silással
indult a többi helyre.
Pál és Silás többek között Listra
városába ment, ahol Pált megkövezték. Timóteus is ott élt. Mennyire
örült Pál, amikor megtudta, hogy a listrabeli hívők hűségesek maradtak
Jézushoz!
Pál nem feledkezett meg Timóteusról.
Biztos volt benne, hogy Isten valami különleges munkát szán az ifjúnak.
Az érzés, mely Timóteust Pál megkövezésekor hatalmába kerítette egyre
csak erősödött. Mostanra egészen biztos volt benne, hogy ő is Jézusért
akar dolgozni.
Pál apostol óvatosan tudakozódott
Timóteus felől. Rövidesen megtudta, hogy az ifjút édesanyja és
nagymamája tanította a Bibliából. Azt is tudta, hogy Timóteus őszintén
szereti Jézust.
Képzelhetjük, milyen izgatott lett
Timóteus, amikor Pál arra kérte, tartson vele. Bármilyen fiatal is,
igazi misszionárius lesz! És képzeljük csak, mennyire örülhetett
édesanyja és nagymamája, hogy Timóteus Pál munkatársa lehet!
Timóteus összecsomagolt az útra,
elbúcsúzott szüleitől és nagyanyjától, majd Pállal és Silással együtt
útnak indult.
További elmélkedésre:
Te mit éreztél volna
Timóteus helyében?
SZERDA
 Pálnak és Silásnak új munkatársa volt,
Timóteus. Útközben a két tapasztalt misszionárius mindenben segítette
Timóteust, hogy Jézus erős munkásává válhasson.
Pál apostol annyira megszerette a
fiatalembert, mintha csak a saját fia lett volna. Timóteus nem volt
különösebben tehetséges, de szerette Jézust és minden nap az Ő követése
mellett döntött. Ha bizonytalan volt valamiben, tanácsot kérhetett Pál
apostoltól.
Mindig könnyű volt Pál
misszionárius-tárásának lenni? Távolról sem! Timóteus hamar rájött, hogy
ahová csak mennek, az emberek mindenütt zavart próbálnak kelteni
körülöttük. Timóteus és Lukács, az orvos Filippibe kísérte Pált és
Silást, ahol a város vezetősége bebörtönözte a két misszionáriust.
Timóteus ismét megtapasztalhatta Jézus hatalmát.
Filippiből a misszionáriusok
Thessalonikába mentek, ahol Pál apostol bártan prédikált Jézusról
szombatnapon a zsinagógában. Hatására sokan döntöttek Jézus követése
mellett. ApCsel 17:1-4.
Ám ahogy mindenütt, itt is voltak, akik
még csak nem is tanulmányozták a próféciákat, hogy ellenőrizzék, vajon
Pál az igazat tanítja-e.
További elmélkedésre:
Ma is sokan
valótlanságokban hisznek anélkül, hogy ellenőriznék a Bibliában, mi az
igazság? Meg tudsz említeni néhány dolgot, amiben sokan hisznek, pedig
nem is szerepel a Bibliában?
CSÜTÖRTÖK
 Thessalonika városában Pál és Silás
prédikációinak hatására sokan megtértek és hittek Jézusban. Sokan
azonban nem hittek. Ők le akarták állítani Pál és Silás igehirdetését.
Bajkeverő bandát toboroztak, akik kiabálva szidalmazták a két
misszionáriust.
 Az összeverődött csőcselék Jáson házához vonult, ahol
Pál apostol megszállt. Ki akarták vonszolni Pált és Silást a házból a
tömeg elé. ApCsel 17:5.
Jáson házában azonban nem találták Pált
és Silást. Ettől nagyon feldühödtek. Mit tettek tehát?
6-7. v.
Nem tudjuk biztosan, hogy Timóteus ott
volt-e a tömegben, azt viszont igen, hogy biztosan tudott a
történtekről.
A csőcselék vezetőinek vádaskodása
nehéz helyzetbe hozta a város vezetőit, de végül szabadon engedték
Jásont és társait. Végül is Pált és Silást akarták kézre keríteni.
8-9. v.
Az újdonsült hívők féltek, hogy még
nagyobb bajba keveredhetnek, ezért elküldték Pált és Silást, akik
Béreába mentek. Néhány napos szabadságra indultak vajon? Nem, bizony!
Azért mentek, hogy ott is Jézusról prédikáljanak. Sátán nem tudta
megállítani őket. 10. v.
Bérea lakói mások voltak, mint a
thessalonikaiak. Miben különböztek tőlük?
11-12. v.
További elmélkedésre:
Jézus őszinte követőinek
tudniuk kell, miért engedelmeskednek neki. Tudniuk kell, milyen
viselkedést tanácsol a Biblia. El tudod mondani valakinek, miért
szombatot ünnepelsz? Tudod kívülről a parancsolatot, ami erre utasít
bennünket?
PÉNTEK
 Pál és Silás nagyon örült, hogy a
béreaiak olyan alaposan tanulmányozták a Szentírást. Nemsokára azonban
ismét veszélybe kerültek. A thessalonikai csőcselék vezetői igen hamar
megtudták, hogy a két misszionárius Béreában tartózkodik. Ezért úgy
döntöttek, utánuk mennek és ott is feltüzelik ellenük a népet.
ApCsel 17:13.
Timóteus követte Pált Béreába, így
együtt dolgozhattak ott. Mit tettek azonban rögtön a keresztények,
amikor a thessalonikai csőcselék vezetői megérkeztek a városba?
14. v.
Pál csalódottan hagyta hátra Timóteust.
Igazából azt hitte, visszatérhet Thessalonikába, ám ehelyett most a
távoli Athén, Görögország jelentős városa felé tartott.
 Néhány béreai hívő is Pállal tartott.
Útközben bizonyára tovább tanította őket Jézusról.
Angyalok vigyáztak a kis csoportra, és
amikor biztonságban Athénba érkeztek, a béreai hívők hazaindultak. Mit
üzent velük Pál a társainak? 15. v.
További elmélkedésre:
Timóteus már akkor
megszerette a Bibliát, amikor olyan fiatal volt, mint most te. Te is
ismerkedsz a Bibliával? Te is szeretnéd minden nap tanulmányozni, mint
Timóteus a te korodban?
| |
Történet sarok
Ismeretlen
szerző írása: Átdolgozta: Amy Sherrard
Dávid levelet ír 1.
rész
|
 |
Valamikor réges-régen, élt egy kedves
kisfiú, akinek a nevét sem tudjuk, nevezzük hát Dávidnak. A fiúnak két
kishúga is volt. Mivel édesapjuk már nem élt, édesanyjuk özvegy volt.
Nagyon szűkösen éltek. Igazság szerint annyira szegények voltak, hogy
hiába dolgozott rengeteget az anyukája, még elegendő ennivalóra sem
jutott belőle.
Anya nem avatta be súlyos gondjaiba a
gyerekeket. Gyakran sírt kétségbeesésében, mert nem tudta, hogyan
tovább. Szerette volna, hogy Dávidka továbbtanuljon, de tudta, hogy ott
kell hagynia az iskolát és dolgoznia kell, mert nagy szükségük volt a
pénzre. Egy nap talált számára munkát a közelükben működő áruházban.
Most beszélnie kell a fiával.
Az iskolából hazatérve Dávid sírva
találta drága édesanyját. - Miért bánkódsz annyira, Anya? – kérdezte
anyukáját átölelve a fiú. - Ó, Dávidkám, - zokogta Anya – annyira
szeretném, hogy továbbtanulj, de olyan szegények vagyunk, hogy el kell
menned dolgozni, hogy segíts nekem elég ennivalót venni. Majd elmondta
neki, milyen állást talált számára.
 Ó, mennyire szeretett volna Dávid is
továbbtanulni, de csalódottsága ellenére is mosolyogva ölelte át
édesanyját. – Ne aggódj, Anya, mindent megteszek, hogy jó munkaerő
legyek! - mondta vidáman.
Anya még mindig szomorú volt, de nagyon
örült, hogy Dávid ilyen vidám és önzetlen. Dávid már másnap munkába is
állt.
Munkahelyén, az áruházban Dávid gyorsan
beletanult feladataiba és igyekezett mindenben megfelelni a főnökének
- Dávid! – szólította a főnök és ő
azonnal szaladt, hogy megtudja, mit kíván tőle. – Légy szíves add fel
ezt a postán! – mondta a főnök és egy levelet nyújtott át neki. A
boríték feladásra készen, rendesen meg volt címezve és felbélyegezve. -
Igen uram. – mondta udvariasan Dávid és átvette a levelet. Majd a
postahivatalba sietet vele. A postai tisztviselő ismerte Dávidot és
mosolyogva vette át a borítékot. A fiú beszélt neki új munkájáról. A
postás végighallgatta Dávidot és így szólt: - Hát nem csodálatos, hogy
ha a megfelelő címet írjuk a borítékra és a megfelelő bélyeget
ragasztjuk rá, a levél bárhová elmegy a világon?
Dávid bólintott. Igen, valóban
csodálatos. Munkahelyére visszafelé tartva elgondolkodott ezen, és
nagyszerű ötlete támadt. Munka közben egész nap az járt az eszében.
Végül úgy döntött, megpróbálja. Másnap ki is próbálja, beválik-e az
ötlete.
(Folytatása következik)
|
