Főoldal

Az én első Bibliám

Bibliatanulmány minden napra gyerekeknek

 My Bible First!

 Copyright

Kezdő oldal
KOROSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM VÁLASZTÓ
    Ovodásoknak   4-6 év   Alsó tagozatosoknak  7-9 év   serdülő korúaknak  10 év felett
I. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
II. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed
III. Évfolyam 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed 1. negyed 2. negyed 3. negyed 4. negyed

SERDÜLŐKNEK

III. évfolyam

2. negyed

 

1. tanulmány

2. tanulmány

3. tanulmány

4. tanulmány

5. tanulmány

6. tanulmány

7. tanulmány

8. tanulmány

9. tanulmány

10. tanulmány

11. tanulmány

12. tanulmány

13. tanulmány

 

 

 

A lázadás gyümölcse

  6. tanulmány  

Nyomtatás

VASÁRNAP

Egy szomorú figyelmeztetés

Milyen csodálatos hogy Isten soha nem lepődik meg. Vele soha nem fordul elő, hogy valami gonddal kapcsolatban így szólna: „hoppá, erre nem is gondoltam!” Még az emberek döntései – akár a jót, akár a rosszat választják – sem okoznak neki meglepetést, mert Ő ismeri a „véget a kezdetektől fogva”. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy Isten már valaminek a legelején látja, hová fog az vezetni és pontosan tudja, mi fog történni.

Isten a jövendő kijelentésére hívja ki a hamis isteneket. Ám ők képtelenek erre! Egyedül Isten ismeri teljesen a jövendőt. Ézsa 42:8-9.; 46:9-10.

Múlt heti leckénkben azt tanulmányoztuk, mit mondott Jézus a tanítványoknak, miután utoljára elhagyta a templomot. Szavai oly nagy hatással bírtak, hogy a négy közül három evangéliumban is megörökítették őket: Máté evangéliumának 24. fejezetében, Márk 13. fejezetében és Lukács 21. fejezetében. A templom pusztulásának gondolata teljességgel meglepte a tanítványokat. Ámulva hallgatták Jézus szavait. Jézus azonban nem akkor beszélt először a jövendőről. Csupán néhány nappal korábban szomorú figyelmeztetést intézett Jeruzsálemhez. Lk 19:41-44.

Vajon miért várt Jézus olyan sokáig, mielőtt a jövendőről beszélt volna tanítványainak? Miért nem figyelmeztette őket sokkal korábban? Mert el sem tudták volna képzelni a város pusztulását. Nem, az nem történhet meg! Jézus szerette népét és várt ameddig csak lehetett, minden lehetőséget megadott nekik, hogy mellette döntsenek, higgyenek benne és elfogadják Őt. Abban reménykedett, hogy a papok és a nép vezetői, az írástudók és a farizeusok, és minden zsidó ember elfordul bűneitől. Mt 23:37.

Amikor azonban meghozták végleges döntésüket, hogy elutasítják Őt, Jézus szomorúan elmondta nekik mi fog történni. 38. v.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Ez számunkra is nagyon tanulságos. Egyikünknek sem kell Istentől elfordulva elvesznie. Jézus minden lehetőt megtesz, hogy az Ő követésére bátorítson bennünket, de nem fogja ránk erőltetni az engedelmességet. A döntés egyedül rajtunk múlik.

HÉTFÖ

Róma megkezdi a keresztények üldözését

Közel negyven esztendővel azután, hogy Jézus megjövendölte a templom elhagyatottá válását, vagyis teljes pusztulását, az valóban be is következett. Ezek az évek (Kr.u. 31-70-ig) győzelmeket és bánatot is hoztak Isten népe számára. Bár sokat megöltek Jézus követői közül, missziós munkájuk széles körben, messzire terjesztette az evangéliumot. Az új keresztény egyház üldözését azok a zsidó vallási vezetők kezdeményezték, akik elutasították Jézust. 1Thessz 2:14-16.

Az üldözés mégsem állította meg a kereszténység terjedését, hanem inkább segítette széleskörű elterjedését. Már tanulmányoztuk az egyik legnagyszerűbb misszionárius, tarsusi Pál életét, aki eleinte eltökélten üldözte a keresztény egyházat, végül pedig Pál apostol lett belőle. Ő írta az Újszövetség tizennégy könyvét!

Hamarosan a pogány Római Császárság is a keresztények és az „új vallás” ellen fordult. A keresztények nem tisztelték a pogány isteneket és gyanút ébresztettek, mert nem voltak hajlandók részt venni egyes közös napi programokban.

A szörnyű tűzvészért, ami Rómának csaknem a felét elpusztította, a polgárok Nérót okolták. Néró császár gyűlölte a keresztényeket és gyorsan őket tette meg bűnbaknak. Ők természetesen ártatlanok voltak, csak Néró el akarta terelni magáról a vádaskodások szégyenét.

Az elkövetkező szörnyű üldözés során keresztények ezrei vesztették életüket, köztük Péter és Pál is.

Pál apostol halálával véget ért a korai keresztény egyház történetének krónikája. Milyen hatalmas munkával bízta meg tanítványait Jézus és mit ígért nekik az üldöztetés ellenére? Mt 28:19-20.

Az elkövetkező évszázadok során a Dániel könyvének és a Jelenések könyvének próféciái segítettek az egyháznak betölteni ezt a nagyszerű missziót.

Alkalmazd a gyakorlatban: Mi történne, ha változtatnál életeden és még szorosabban követnéd Istent, ahogy az üldözött korai keresztények tették? Mit gondolsz, ki okozna neked nehézségeket? Talán a „barátaid”, akik azt szeretnék, hogy folytasd velük együtt a helytelen dolgokat? Megengedhetnéd, hogy bárki is visszatartson Jézushoz való hűségedtől?

KEDD

Harc a szabadságért

Eltöprengtél már azon, mi történhetett a vallási vezetőkkel, akik üldözték Jézust és az Ő követőit? Heródest egy angyal sújtotta váratlanul gyógyíthatatlan betegséggel (ApCsel 12:23), Pilátus pedig öngyilkos lett. A Biblia tanítása szerint azt aratjuk, amit vetettünk. Gal 6:7.

Szívük megkeményítésével, Jézus és az evangélium elutasításával Izrael vezetői szörnyű lázadás lelkületét terjesztették el a nép körében. Az emberek azt látták, hogy bármiféle következmény nélkül tehetnek gonosz dolgokat, akár még egy ártatlan embert is megölhetnek.

A zsidó nép világszerte bajkeverőként vált ismertté. Mit tett ezért Klaudiusz római császár a zsidókkal Róma városában? ApCsel 18:2.

Jeruzsálem népe is egyre lázadóbb szellemben élt. Általánossá vált a gyilkosság és rablás, még az is előfordult, hogy gyermekek a saját szüleiket ölték meg. Papokat gyilkoltak meg, köztük még a főpapot is. Magukat Messiásnak kikiáltó emberek a rómaiakra támadtak és Jeruzsálemben nagyon veszélyessé vált az élet.

Jézus és az apostolok gyilkosainak gyermekei felnövekedvén nagyon féltették az életüket. A védelmezőket felfogadókat gyakran saját testőreik ölték meg. Nem csoda hát, hogy Jézus könnyezve gondolt Jeruzsálem sorsára!

A zsidók rómaiak elleni elkeseredett haragja egyre csak nőtt és egy idő után bátor zsidók csoportja meggyilkolta az Jeruzsálemben tartózkodó összes római katonát. Ez nagy esztelenség volt. Róma háborút hirdetett a zsidók ellen és katonák ezreit küldte a lázadás leverésére.

 Alkalmazd a gyakorlatban: A helytelen cselekedetek következményeit nem lehet elkerülni. Még ha úgy tűnik is, mi történik mindennel, amit teszünk? Préd 12:16.

SZERDA

Háború Róma ellen

A rómaiakkal folytatott háború hosszú évekig elhúzódott, mindkét féltől több ezer emberáldozatot követelve. Világi szemszögből azt mondhatnánk, hogy nagyszerű, bátor katonák és hadvezérek harcoltak úgy a rómaiak, mint a zsidók között. De jó emberek voltak vajon? Életükkel segítettek-e vajon bárkin is? Vagy annyira telve voltak haraggal és gyűlölettel, hogy csak a harcra tudtak gondolni? Mit mond a Példabeszédek könyve az ilyen emberekről? Péld 22:24-25.

Amikor a római sereg ostromgyűrűbe zárta Jeruzsálemet, majd rövid időre mégis távozott, a keresztényeknek eszükbe jutott Jézus figyelmeztetése. Azonnal elhagyták a várost és sokan a Jeruzsálemtől északkeletre fekvő szíriai Pella városába menekültek. Miért imádkoztak a keresztények közel negyven esztendőn át Jézus feltámadása után? Mt 24:20. Mit gondolsz, segített nekik ez az imádság, hogy el ne feledkezzenek a szombat fontosságáról?

A római sereg rövidesen visszatért. Jeruzsálem, ahol a Húsvéti ünnepek miatt zsidók milliói tartózkodtak, ismét körbe volt zárva.

A zsidók a válság ellenére sem voltak olyan egységben, amilyenben lenniük kellett volna. Egységes erővel azonnal a rómaiakra kellett volna támadniuk, de széthúzásuk nagyban nehezítette ennek megszervezését. Az egység mégsem jött létre, mert a város különböző felfegyverzett csoportjai nem bíztak meg még egymásban sem, hogy kinyitják nekik a kapukat, amikor visszatérnek.

Jeruzsálem fekvése kiváló volt, három oldalról meredek sziklák és völgyek határolták. A római sereg egyedül észak felől támadhatott a városfalakra. És pontosan ezt is tették. Az elkeseredett védelem ellenére a külső fal csupán tizenöt napon belül leomlott. A rómaiak ezzel elfoglalták a város Bezetha nevű negyedét, de ég mindig előttük állt a Jeruzsálem ősi magját övező hatalmas kőtömbökből épült fal. Itt annyira kiéleződött a küzdelem, hogy Titusz, a római hadvezér, úgy döntött, más módszerhez folyamodik, megpróbálja halálra éheztetni a zsidókat.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Mózes ötödik könyvében Isten figyelmeztette a zsidókat, mi történik végül velük, ha nem hallgatnak az Ő szavára: 5Móz 28:15, 45, 49-53. Így kellett ennek történnie? Hogyan akarta Isten megáldani népét? 1-14. v.

CSÜTÖRTÖK

A teljes pusztulás

A hadviselés és az éhezés hosszú hetei után a Jeruzsálemben tartózkodó zsidók már nem tudtak tovább kitartani. A városból menekülni próbálók, akik Titusz fogságába estek elmondták a császárnak, hogy a templomi áldozatok az éhínség ellenére is folytatódnak Jeruzsálemben. Hatalmas csapás volt a zsidók hitére, amikor az áldozatok bemutatását végül abbahagyták. Sokan azzal győzködték magukat, hogy Isten végül megmenti őket. Biztosan ezt kell tennie, hiszen végül is ők Isten saját népe!

De valóban az Ő népe voltak? Jn 8:39-44. Isten népe szót fogadott Jézus utasításának és Szíriába menekült, távol a harcoktól.

Jeruzsálem leomlott falai szörnyű látványt nyújtottak. Foglyok ezreit feszítették keresztre. A zsidók most a város kicsiny kerületében, a templom körül zsúfolódtak össze. A zsúfoltságot csak azok távozása enyhítette, akik éhen haltak - egyes becslések szerint mintegy 120 ezren.

Végül a zsidók utolsó ellenállási kísérlete is megtört. Több ezer kétségbeesett, éhező zsidó gyűlt össze a templomban, Isten védelmében reménykedve. Miközben lángok emésztették az egykor szent épületet, a római katonák zsákmányként hurcolták ki az aranyedényeket és a hétágú gyertyatartót. A Frigyláda azonban nem volt ott. Hatszáz évvel korábban hűséges férfiak elrejtették, még mielőtt Babilon elpusztította volna Jeruzsálemet.

A támadók rabszolgák ezreit és töméntelen mennyiségű aranyat hurcoltak zsákmányként Rómába. Mindet felhasználták a híres Colosseum építéséhez, ahol néhány éven belül keresztények ezrei halnak majd mártírhalált a hitükért.

Egy, a hétágú gyertyatartót ábrázoló dombormű ma is látható Rómában, Titusz diadalívén, ami a hadvezér győzelmét hirdeti.

 Alkalmazd a gyakorlatban: Egyes egyedül ki menthette volna meg Jeruzsálem városát? Zsolt 127:1. Miért nem harcoltak Jézus tanítványai a rómaiak ellen? Jn 18:36.

PÉNTEK

Az üldözés

Jeruzsálem lerombolásával azonban nem ért véget a római keresztényüldözés, vagy a zsidók elnyomása. A zsidók makacsul még két alkalommal fellázadtak Róma ellen (Kr.u.115-ben, és 132-ben), és mindkétszer vereséget szenvedtek.

A keresztények pedig békére törekedtek, mindaddig, amíg ez nem járt Isten törvényének megszegésével. Mit kellett a keresztényeknek tenniük? 1Tim 2:1-3.

A rómaiak betiltották, törvényen kívül helyezték a kereszténységet, mégis egyes hatalmasságok, még egyes császárok is csak fél szívvel üldözték a keresztényeket. Végül is, semmi veszélyes nem volt a hitükben. Egyedül az zavarta folyamatosan az uralkodókat, hogy a keresztények nem hódoltak a pogány isteneknek. Bár a Római Birodalom területén különböző népek sok különböző istent tiszteltek, mindnyájan istenítették a római császárt is. A keresztények örömmel imádkoztak a római császárért, de nem hozzá.

Kr.u.197-ben egy Tertulliánusz nevű keresztény férfi a kereszténység védelmére kelt. A keresztényeket törvényszegőknek tartották, de ő bebizonyította, hogy nagyban különböznek más bűnözőktől. A valódi bűnözőket azért vetik kínvallatás alá, hogy beismerjék, amit elkövettek, a keresztényeket pedig Tertulliánusz írása szerint azért kínozták a hatóságok, hogy adják fel hitüket.

Írása záró megjegyzésében Tertulliánusz kijelenti, hogy a keresztények üldözése hiábavaló volt. Minden alkalommal, amikor egy keresztényt megkínoztak, vagy kivégeztek, a szemtanúk közül sokan úgy döntöttek, ők is kereszténnyé lesznek. Ahogy állította: „A keresztények vére magvetés”

 Alkalmazd a gyakorlatban: Te hogyan reagálsz, amikor valaki kinevet a hited miatt? Megtagadod, vagy megvallod Jézust?

 

 

Feladatok:

1. A templom lerombolása. Tedd időrendbe az eseményeket! Írd a sorszámokat a vonalra!

_____ Minden keresztény kimenekült Jeruzsálemből.

_____ A zsidók a templomban gyülekeztek.

_____ A rómaiak több ezer rabszolgát hurcoltak Rómába.

_____ Titusz visszatért seregével és ismét megostromolta Jeruzsálemet.

_____ A Róma és Izrael között dúló háború hosszú évekig elhúzódott.

_____ A rómaiak felgyújtották a templomot és lerombolták Jeruzsálemet.

_____ A Jeruzsálemet bekerítő római sereg egy időre visszavonult.

 

2. Miért sírt Jézus Jeruzsálem felett? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét!

a.)  A zsidók vaksága és megátalkodottsága miatt.

b.)  Mert hiányozni fognak neki, amikor visszatér a Mennybe.

c.)  Félt a keresztre feszítéstől.

d.)  Mert a zsidók nem fogadták el Őt Messiásuknak.

e.)  Mert bántotta Júdás döntése.

 

3. Az örökkévaló szombat Mt 24:20. Válaszolj igennel, vagy nemmel!

a.)  Elvárta Jézus a keresztényektől a szombat megünneplését még negyven évvel később, Jeruzsálem pusztulásának idején is?

       _____________________________

b.)  Megváltoztatta halálával Jézus a negyedik parancsolatot?_________________

 

4. Írd az idővonalon látható körökbe az alább felsorolt események betűjelét!

A    Jézus keresztsége.

B    István megkövezése. A 70 prófétai hét (490 év) vége.

C    A 2300 prófétai nap (év) vége.

D    Jeruzsálemet elpusztították a római katonák.

E    A Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendelet kiadásakor kezdődött meg a 70 prófétai hét (490év) és a 2300 prófétai nap(év).

F    Röviddel halála előtt Jézus megjövendölte a templom pusztulását.