|
VASÁRNAP
-
HÉTFÖ
Izrael
gyermekei nem voltak többé rabszolgák! Szabadok voltak! Úton voltak Kánaán földje felé. Jézus a gyönyörű felhőt
használta, hogy vezesse őket, és Mózes volt a segítője.
Az izraeliták csak néhány hete hagyták el Egyiptomot. Most a pusztaságban
táboroztak, ahol Jézus vizet fakasztott a sziklából. A víz folyamatosan ömlött a sziklából és az embereknek volt
már elegendő vizük, amennyire csak szükségük volt nekik és az állataiknak. Elegendő vizük volt inni, fürdeni,
főzni és a ruháikat kimosni.
Terem a sivatagban általában sok ennivaló? Nem. Volt azonban az izraelitáknak
elegendő ennivalójuk? Ó, igen! Honnan jött az élelem? (Ismételjük át a manna
történetét!)
De megtanultak-e Izrael gyermekei igazán bízni Jézusban? Annak ellenére, hogy
annyi bámulatos csodát tett értük, sajnos nem. Mit tettek minden alkalommal, ha gond adódott? Zúgolódtak
és panaszkodtak.
Egy gyönyörű felhő vezette az izraelitákat a Sínai-hegyhez. A hegy lábánál
felverték sátraikat, mert hosszú ideig fognak ott táborozni. Jézus azt akarta, hogy egy darabig a Sínai-hegynél
várakozzanak, mielőtt folytatnák útjukat új hazájuk, a gyönyörű Kánaán felé. Miért? Nos, meg kellett ismerniük a
törvényeket.
Szükségük van az embereknek szabályokra? Igen, mindnyájuknak szükségünk van
szabályokra. Otthonunkban szabályok vannak. Minden városnak vannak törvényei. Minden országnak vannak törvényei.
A törvények nagyon fontosak. Amióta csak a bűn megjelent, az emberek természettől fogva önzőek és a saját
útjukat akarják járni. A törvények és szabályok segítenek megvédeni az embereket és gondoskodni róluk.
A vezetők minden országban törvényeket hoznak, amiknek a nép köteles
engedelmeskedni. A jó törvények segítenek megóvni bennünket és biztonságunkat. A közlekedési szabályok vajon
segítenek a biztonságunk megőrzésében? Segítenek nekünk a biztonsági előírások? Hasznosak-e a hulladékok
kezelésével kapcsolatos szabályok? Törvények biztosítják, hogy tiszta vízhez, elektromossághoz és gázhoz
juthatunk. Iskolai életünket is törvények szabályozzák.
Ha valaki meglopja, vagy bántja a másikat, törvények mondják ki, milyen büntetés jár az elkövetőnek. A törvények
nagyon fontosak. Éppen ezért kezdünk már otthonunkban megismerkedni a törvényekkel.
Az izraeliták hosszú évekig rabszolgák voltak. Nem tudták, hogyan kell jó
törvényeket hozni. Nem tudták, hogyan váljanak erős nemzetté. Sokkal többet kellett megtudniuk Isten Szeretet
Törvényéről. Meg kellett tanulniuk, hogy hogyan engedelmeskedjenek neki. Ha megtanulnak engedelmeskedni neki, ők
lehetnek az egész világ legragyogóbb nemzete. Az egész világ előtt világossá vált volna, hogy a mi
Istenünk, az egyetlen igaz Isten. Az egész világ megtanulhatta volna, hogy Isten Törvényének--a
Tízparancsolatnak –való engedelmesség az egyetlen módja, hogy biztonságban éljünk és boldogok legyünk.
KEDD
-
SZERDA
Izrael
gyermekei a Sínai-hegynél táboroztak, ahol hosszú időt fognak eltölteni. Meg kell tanulniuk, hogyan váljanak
csodálatos, erős nemzetté. Jézus el akarta mondani Mózesnek, mik a tervei velük, ezért egy nap Jézus azt mondta
Mózesnek, hogy menjen fel a Sínai-hegy tetejére. Jézus beszélt ott Mózessel és elmondta neki, hogy mit fog tenni
az Ő különleges népéért. 2Móz 19:3-6.
Milyen csodálatos Ígéret! Volt azonban egy szó, amit nagyon-nagyon fontos volt
az embereknek megjegyezniük. Ha nem emlékeznek rá, Jézus nem tudja az ígéretét megtartani. Lássuk, mi az a
fontos szó. Ez az ötödik vers harmadik szava. Lássuk megtaláljátok-e. (Lassan
olvassátok és számoljátok, az ujjaitokon!)
Anyukátok, vagy apukátok tett már nektek olyan ígéretet, amiben szerepelt ez a
rövid szó? Talán ezt mondták:”Ha elrámolod a játékaidat, lesz időnk egy különleges mesére.” Vagy: „Ha morgolódás
nélkül megeszed a zöldségeket, kapsz valami finomságot? Vagy:”Ha megígéred, hogy azonnal jössz, amikor hívlak,
akkor egy kicsit tovább játszhatsz.” vagy: „Ha nem engedelmeskedsz, meg kell büntetnem téged.” Ez a rövid kis
szó, a HA nagyon fontos, ugye?
Miután
Jézus elmondta Mózesnek csodálatos ígéretét, Mózes lejött a hegyről és elmondta az izraelita vezetőknek Jézus
szavait. A vezetők a vének voltak, akiket Mózes segítségére választottak ki. Ezek a vezetők gyorsan továbbadták
a népnek Jézus nekik adott ígéretét. Ez a szeretetteljes ígéret bizonyára boldoggá tette az embereket. Mit
mondtak tehát mindnyájan? 7-8. v.
A nép nagy ígéretet tett. Megígérték, hogy a Tízparancsolat mindegyikének
engedelmeskedni fognak. És így is gondolták. Biztosak voltak benne, hogy meg tudják tenni.
Örült szerinted Jézus, hogy engedelmeskedni akarnak Neki? Természetesen örült,
nagyon örült. Ám Jézus tudott valamit, amit Izrael gyermekei még mindig nem. Ő tudta, azzal együtt, hogy
engedelmeskedni akarnak, nem képesek a Tízparancsolatnak csak a saját erejükből engedelmeskedni. Meg kell
tanulniuk Jézusban bízni, hogy az engedelmességhez szükséges erőt Tőle megkapják. Megtanultak-e az eddig eltelt
idő alatt bízni Jézusban? Nem, nem tanultak meg.
Előfordult már veled, hogy megígértél valamit, aztán elfelejtetted megtartani
az ígéretedet? Talán anyukád megkért, hogy rakj rendet a szobádban. Ezért kitakarítottad. Mindent a helyére
tettél. Utána megígérted magadnak, hogy ezentúl mindig rendben fogod tartani a szobádat. Mindig betartod ezt?
Valószínűleg nem. Csak ne feledd, Jézus ebben is tud segíteni neked!
Izrael gyermekei úgy gondolták, hogy meg tudják tartani az ígéretüket, és
mindig engedelmeskedni fognak a Szeretet Törvényének. Hamarosan rá kellett azonban jönniük, hogy nem tudnak a
saját erejükből a Tízparancsolatnak engedelmeskedni.
CSÜTÖRTÖK
-
PÉNTEK
Izrael gyermekei a Sínai-hegynél táboroztak, ahol Jézus egy nagyon különleges
találkozót készített el velük. Annyira különleges volt ez a találkozó, olyan volt, mint elkészülni a
gyülekezetbe indulásra. Jézus azt mondta nekik, hogy mindenki vegyen fel tiszta ruhát, és mindenkinek nagyon
tiszteletteljesnek kellett lennie, mint nekünk a gyülekezetben. 2Móz 19:14.
Sietniük
kellett. Csak két napjuk volt, hogy elkészüljenek a különleges találkozásra. Mindnyájan kimosták ruháikat és
megfürödtek. Néhány férfi jelzőoszlopokat rakott ki a hegy körül. Mindenki tudta, hogy még az állataik sem
léphetik át azt a határt.
A harmadik nap reggelére mindenki elkészült, és várakoztak. A hegytetőre nézve
látták, hogy azt sűrű, fekete felhő borítja. A fekete felhő lefelé mozgott a hegyoldalon. Hamarosan az egész
hegyet beborította a sűrű, fekete felhő.
Hirtelen ragyogó villámlás és hangos mennydörgés robaja támadt a sűrű, fekete
felhőből. Lángnyelvek és füst szállt az ég felé. Nagyon hangos kürtszó hallatszott. A föld remegett és
rázkódott. Akárcsak Mózes, Áron és a nép! A kürtszó egyre hangosabbá és hangosabbá vált.
Aztán Mózes szólt Jézushoz. A nagyon erős hangok ellenére Jézus hallotta őt, és
Mózes is hallotta az Ő válaszát. Mit mondott Jézus Mózesnek, mit tegyen? 2Móz
19:19; 21.
Gondolod, hogy mindenki odafigyelt? Ó, igen! Senki sem sugdolózott, kuncogott,
vagy tekintgetett körbe-körbe. Mindnyájan figyeltek és hallgattak.
Hirtelen abbamaradt a kürtzengés. A villámlás és a mennydörgés is abbamaradt. A
hatalmas fekete felhő még mindig ott volt. De senki nem láthatott a felhő belsejébe. Jézus volt a felhőben, és a
világosság, ami Jézust övezte a felhő belsejében fényesebb volt, mint a nap. Ha az emberek meglátták volna, az
megölte volna őket.
Mikor minden hang elhalt, olyan
csönd lett, hogy a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. Jézus az Ő tökéletes Szeretet Törvényét
készült elmondani népének. Mindenki Rá figyelt.
Mindig emlékeznünk kell rá, hogy Jézus egyben Isten. Jézus a mi nagy, hatalmas
Teremtőnk, aki mindent alkotott. Szerinted azt akarta Jézus, hogy az emberek féljenek Tőle? Nem. Jézus nem
akarja, hogy bárki is féljen Tőle. Mielőtt Jézus elmondta az izraelitáknak az Ő Szeretet Törvényét aznap,
emlékeztette őket, hogy ők az Ő nagyon különleges népe, akiket nagyon szeret és gondot visel róluk.
2Móz 20:1-2.
Következő leckénkben elkezdjük a Szeretet Törvények tanulmányozását, amit Jézus
azon a napon mondott el. A Tízparancsolat ma ugyanolyan fontos számunkra, mint az Ő népe számára volt aznap, ott
a Sínai-hegynél.

| |
Történet sarok
Jeremiás öszvérei
– 3. rész
Írta: Yvonne Durst |
 |
Mikor Jeremiás két hűséges öreg öszvére elpusztult, nélkülük nem tudta
megművelni a földjét, hogy enni adjon családjának és állatainak, és pénze sem volt, hogy gondoskodjon róluk.
Ahogy gyalogolt a városból visszafelé, találkozott régi barátjával, Sanyival, akinek szekeréhez hátul két öszvér
volt kikötve. Sanyi rávette Jeremiást, hogy vegye meg tőle az öszvéreket, és majd csak később fizessen. Jeremiás
hálás volt a szép, fiatal öszvérekért, de nem tudta elképzelni sem, hogy hogyan tudná összegyűjteni a pénzt a
kifizetésükre.
Az
egyik öszvér hátán lovagolva haladt hazafelé, a másikat kötélen vezette. Majdnem hazaért már, amikor három
furcsa tárgyat vett észre maga előtt az úton. Egy kicsit a homokfutókra hasonlítottak, de nem voltak előttük
lovak, amik húzhatták volna őket. Elakadtak egy nagy, sárral teli gödörben az út közepén.
Mikor közelebb ért, látta, hogy automobilok. Olvasott már róluk, de mégy soha
nem látott egyet sem. Ford T-modell volt a nevük.
Az öszvérek sem láttak még automobilt, ezért nagyon megriadtak, de Jeremiás
megnyugtatta őket.
Az autókban ülő emberek mind nagyon finom ruhákba voltak öltözve. Egyikük sem
szeretett volna kilépni a sárba.
„Uram, mint láthatja, bajban vagyunk.” Szólította meg Jeremiást az első
kocsiban ülő ember. „Sehogy sem tudunk kijutni ebből a sáros gödörből. Magának vannak jó öszvérei, ki tudna
húzatni bennünket?”
Jeremiás mosolygott. „Ezer örömmel!” Mondta az embernek.
Jeremiás gyorsan leugrott a sárba. Kötelet kötött az első kocsi elejéhez és az
öszvérek könnyedén kihúzták azt. Aztán visszament a gödörhöz és ugyanezt tette a második, majd a harmadik
autóval is. Addigra már csupa sár volt, akárcsak az öszvérek. De Jeremiás nem bánta. Örült, hogy segíthetett az
autókban ülő embereknek és tudta, hogy amint hazaérnek ő és az öszvérek könnyedén újra tiszták lesznek.
Az autók vezetői és utasai mind
nagyon hálásak volta Jeremiásnak. Köszönet mondva mindegyik sofőr adott neki egy-egy dollárt. Hűha! Akkoriban ez
sok pénz volt! Jeremiás nem várt fizetséget jó cselekedetéért! Sok pénz volt ez egy ilyen könnyű munkáért.
Aztán a vezetők beindították az autók motorjait és továbbhajtottak az úton. A
motorok hangja megijesztette az öszvéreket, de Jeremiás ismét meg tudta nyugtatni őket.
Ahogy Jeremiás hazafelé lovagolt, már pontosan tudta, hogy miért küldte őt
Jézus a városba aznap reggel.
Este, miután mindent elmesélt családjának arról a csodálatos napról, együtt
megköszönték Jézusnak a két erős, fiatal öszvért. Megköszönték neki az esőt, amitől sáros lett az a nagy gödör.
Megköszönték az automobilokat, amik elakadtak a sárban. És tudták, hogy Jézus segíteni fog nekik a többi pénzt
is összegyűjteni, amivel tartoztak az öszvérekért, amiket imájukra válaszul küldött nekik.
(Vége)

|