1. Káin felesége a testvére vagy az unokatestvére lehetett?

Valószínűleg valamelyik testvére volt. Ugyanis Ádám nemcsak fiakat nemzett, hanem leányokat is /I. Móz. 5,4/. Ebben az időben viszont még nem jelentett genetikai problémát a testvérek közötti házasságkötés. Ez a probléma csak a bűn romboló és torzító hatásaként lépett fel. Ádám még a saját testéből való testként kapta meg Istentől a feleségét. Ezért a gyermekei még egymás között köthettek házasságot. Később azonban a házastársak vérvonalának közelisége egyre inkább problémát okozott a születendő gyermekek életében. Ma pedig már ott tartunk, hogy bizonyos vércsoportok közötti házasságok is problémát okozhatnak a születendő gyermekekben.

2. Noé idejében milyen bűnök voltak, konkrétan?

• Az erőszakosság minden formája, ami a rendkívüli fizikai erejükből is következett, hiszen a korabeli emberek 3,5-4 méter magas emberek voltak, és ezzel a termettel a rendkívüli erő is együtt járt, ami nagyon sokszor vezette őket gyilkossághoz még akkor is, ha éppen nem ez volt a szándékuk. Kain és Lámekh is csak megütötte a társát, de ettől az ütéstől az meghalt.

• A többnejűség bevezetése, még az Isten fiai között is, vagyis a hívők csoportján belül is. A Kain családjából való Lámekhről is azt olvassuk, hogy több felesége volt /I. Móz. 4,19. 23/. De mire az özönvíz ideje elérkezik, addigra már általános szokássá lett a többnejűség /I. Móz. 6,2/.

• A vegyes házasságok is ennek a kornak a bűnei közé tartozott, amikor Isten fiai már nem különültek el a hitetlen, Istentől elszakadt emberek fiainak csoportjától. A két tábor közötti vegyes házasságok eredménye lett az, hogy az Isten fiainak csoportja teljesen felmorzsolódott, és az özönvíz idejére már csak Noé családja őrizte és képviselte egyedül az igaz Isten imádatát az emberek között /I. Móz. 6,1-2/.

• Az általános erkölcstelenség végül olyan méreteket öltött, hogy már házasságot sem kötöttek, hanem egyszerűen csak összeálltak, egyik nemből való egyszerűen bement a másik nemhez tartozó otthonába és együtt paráználkodtak, amiből azonban még házasságon kívüli gyermekek is születtek /I. Móz. 6,4/.

• A bálványimádás, az idegen istenek imádatának kialakulásáról és elterjedéséről csak közvetett módon ad tájékoztatást a Biblia. Amikor Kain nem az Isten által elrendelt módon akart áldozatot bemutatni, ebből azt tudhatjuk meg, hogy már Kainnal elindult az a folyamat, aminek eredményeként az ember saját maga akarta eldönteni, hogy milyen istent fog imádni, és azt hogyan és milyen módon akarja imádni. Kainban ez a folyamat akkor indult el, amikor az általa hozott áldozatra Isten nem tekintett, vagyis az ő áldozat bemutatását nem fogadta el /I. Móz. 4,3-5/. Kain ekkor már elveszítette a hitét az eljövendő Megváltóban, ezért mondja Pál: “hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain” /Zsid. 11,4/.