Kérdés: Hol a tizenkettedik rész? I. Királyok 11: 29-36-ig "És történt abban az időben, hogy kiment egyszer Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt. és megragadván Ahija az új ruhát, mely azon volt, hasítá azt tizenkét részre. És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt: mert ezt mondja az Úr Izrael Istene: ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétől és néked adom a tíz nemzetséget. Egy nemzetséget hagyok pedig nála az én szolgámért Dávidért.../35/ hanem a ő fiának kezétől már elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget. Az ő fiának pedig egy nemztséget adok..." Hová tűnik a tizenkettedik rész? |
16. válasz
Nagyon érdekes kérdést vetettél fel. Először, amikor csak átfutottam az írásodat, akkor nem értettem, hogy honnan is tűnt el a 12. rész. Először hirtelen arra gondoltam, hogy az általam a weblapra feltett Bibliából hiányzik a 12. rész. No, de végül helyrebillent bennem a kérdésed lényege.
Az általad felvetett kérdésre többféle magyarázat is létezik.
Az egyik változat azt képviseli, hogy amikor Roboámmal kapcsolatban “egy rész”-ről beszél a Biblia, akkor a Júda városaiban lakó emberekre utal. “Úgy hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, akik Júda városaiban laktak” /I. Kir. 12,17./. Ez a meghatározás azonban nem csak a Júda törzséhez tartozó embereket jelentette, hanem a Benjámin nemzetségéhez tartozókat is.: "És mikor megérkezett Roboám Jeruzsálembe, összegyüjté Júda egész házát és Benjámin nemzetségét…” /uo: 12,21./. “Ezt mondjad Roboámnak, a Salamon fiának, a Júda királyának, és az egész Júda és Benjámin házának…” /uo: 12,23./. Ebből következően megvan a 12. rész is, és ez a Benjámin törzsét jelenti.
A másik értelmezés szerint az az “egy rész” nem Júda törzsére vonatkozó kijelentés, hiszen Júda hovatartozása fel sem merülhetett a szétosztásban, mivel Roboám Júda nemzetségéből és Dávid házából való király volt, ezért az teljesen természetes, hogy ők melyik oldalra fognak állni a választásban. Ez a kijelentés arra vonatkozik, hogy a szétosztásban még egy törzs továbbra is Dávidért Salamon utódainak uralma alatt marad. E különös számítás értelme szerint Benjamin törzse az egyetlen a többi 11 közül, mely jelül megmarad “De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.” /I. Kir. 11,15./, “Egy nemzetséget hagyok pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül” /uo: 11,32./. Nem mellékes szempont az sem, hogy Jeruzsálem a királyság fővárosa, az Isten házával a templommal együtt Benjámin törzsének területén, a déli határvidék közelében feküdt, ezért ez is meghatározó ténynek számíthatott a területi szétosztásban, és így itt is Benjámin törzse és területe az, amit Isten Roboámnak ígér oda.
A harmadik értelmezés szerint azért nem lehetett szó 12 rész szétosztásáról, mert a honfoglalás korából való területi szétosztásban a Lévi törzse nem kapott önálló területet. “Mert a Lévitáknak nincs részök ti közöttetek; mivelhogy az Úrnak papsága az ő örökségök;” /Józs. 18,7/a./. Mivel ők Isten közvetlen szolgálatában álltak, ezért Isten az egész Izráel területén szétszórva helyezte el őket. “A Lévitáknak összes városai az Izráel fiainak birtoka között: negyvennyolc város azoknak legelőivel.” /Józs. 21,41./. Eszerint megint oda jutunk, hogy csak tizenegy törzs területi szétosztásáról lehetett szó.
Mindezek után azt kell mondjam, hogy én nem tudom, melyik a helyes válasz. Mindegyik nagyon logikusnak tűnik. Úgyhogy én rád bízom a választást.