15.  MEGIGAZULÁS A HITBÖL VALÓ TÖRVÉNY ÁLTAL

.

I. A törvény alatti állapot

1. Pál apostol első gondolataiból azt érthetjük meg, hogy Isten igazsága nélkül mi mindannyian törvény alatt lévő állapotban vagyunk.

• Ezt a megállapítását azzal erősíti meg, hogy mivel mindannyian vétkeztünk, és ezért Isten dicsősége nélkül valók vagyunk.

• Mert a törvény kárhozatra ítél bennünket

• A törvény alatti állapot tehát nem más, mint a kárhozatra ítélt állapotunk az eredendő bűn miatt.

• Pál apostol két kijelentéssel határozza meg a törvény és az ember viszonyát egymáshoz.

• “Amit a törvény mond, azoknak mondja, akik törvény alatt vannak”. Róm: 3,19.

• “Mert a bűn ismerete a törvény által van” Róm: 3,20.

• “A kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná; ne kívánjad.” Róm: 7,7/b.

• “Tudván azt, hogy a törvény nem az igazakért van, hanem a törvénytaposókért.” I. Tim: 1,9.

• A törvény alatt lévők esetében tehát a bűnt akarja megmutatni és megítélni a törvény.

• Akiknek életében tud felmutatni bűnt, azok az ítélete alatt vannak.

2. A bűn megítélésén túl azonban egy különleges feladatot is szánt Isten a törvénynek.

• “Krisztushoz vezető mesterünkké lett a törvény” mondja Pál.Gal: 3,24.

• Mert mint egy tükör, minden nap megmutatja lelkünk igazi állapotát.

• Mivel pedig a saját erőnkből megszabadulni nem tudunk a bűneinktől, ezért a Szentlélek késztetésére ösztönösen menekülünk a szabadulás egyetlen forrásához, Jézushoz.

• A törvénynek ezt a vezetését azonban csak azok tapasztalják meg, akik készek a törvénybe belenézni és figyelmeztetéseit elfogadni.

3. Pál apostol azt is elmondja, hogy “a törvénynek cselekvéséből egy test sem igazul meg Ő előtte”. 20. vers.

• Isten előtt tehát sohasem lehetünk igazak a törvény cselekvése által, mert a törvény mindig tud mutatni valamilyen bűnt, valamilyen foltot a jellemünkben.

• Vagyis a törvény alatti állapotunkból a saját erőfeszítéseink által nem tudunk megszabadulni.

• Ezért “törvény alatt őriztettünk... az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig”. Gal: 3,23.

• “De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester (törvény) alatt”. Gal: 3,25.

• A bűnös, azaz törvény alatti állapotunkból tehát csak egy kívülről jövő segítség által tudunk megszabadulni.

II. Az Istennek igazsága

1. Pál apostol egy különleges esemény által mutatja be a megoldást, ami által a törvény alatti állapotunkból megszabadulhatunk.

• “Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága”. 21. vers.

• Ez a felszabadító igazság pedig “mindazoké lehet, akik hisznek”. 22.

• Három nagyon fontos dolgot hangsúlyoz Pál ezzel a kijelentésével.

• Megjelent, azaz láthatóvá lett az emberek előtt az Isten igazsága.

• Törvény nélkül jelent meg az Isten igazsága.

• Mindenkié lehet különbségtétel nélkül ez az igazság, ha hit által elfogadja azt.

2. Nagyon tömör Pál apostolnak ez a kijelentése, hogy “megjelent Istennek igazsága”, ezért több dolgot is szeretne kifejezni ezzel a megállapítással.

• Mindenek előtt azt, hogy Jézus Krisztus bűn nélküli életében testet öltött és láthatóvá lett az az élet, amit Isten igaz életként fogadhat el.

• Jelenti azonban azt is, hogy megjelent az a személy, akin az Isten igazságszolgáltatása beteljesedik az általunk elkövetett bűnök miatt.

• De el akarja ezzel mondani azt is, hogy a mi számunkra jelent meg az Isten igazsága, amit szeretne nekünk ajándékozni Isten, hogy annak elfogadása által mi is igazak lehessünk Ő előtte.

3. Ennek az igazságnak azért is meg kellett jelennie, hogy az Isten korábbi cselekedetei ezzel igazolást nyerjenek.

• Ádámnak ugyanis azt mondta Isten, hogy amely napon eszel a tiltott fáról, meg fogsz halni, mert a bűn zsoldja a halál.

• Ez az ítélet azonban nem lett végrehajtva akkor, hanem el lett halasztva egy későbbi időre.

• A megváltás eseményei által azonban nemcsak azt akarta bizonyítani Isten, hogy Ő minden cselekedetében igazságos, hanem ezzel a tettével bennünket is igazzá akar tenni.

• Ezért mondja Pál azt, hogy “megigazítja mindazokat, akik Jézus hitéből valók”. 26. vers.

• A bűnös ember megigazításának ezt a módját eleve elrendelte önmagában Isten, azaz eleve biztosította, hogy egyszer megtörténjen.

• Ezért maradhatott Isten igaz, miközben pedig elnézte és büntetlenül hagyta a korábban elkövetett bűnöket.

4. A másik hangsúlyos kijelentése Pálnak az, hogy Istennek igazsága most “törvény nélkül jelent meg”. 21. vers.

• Vajon ez azt jelenti, hogy Jézus testetöltésétől fogva nem érvényes többé a törvény, és ezért már Jézus sem vette figyelembe azt, hiszen nélküle jelent meg?

• Bármelyik törvényre gondolt is Pál amikor ezt mondta, - Jézus megjelenésekor még minden Isten által adott törvény érvényben volt, és Jézus is azok szerint élte életét.

• A ceremoniális törvényeket éppúgy megtartotta, mint az erkölcsi törvény követelményeit.

• Pál apostol kijelentésének tehát valami más jelentése van számunkra, de semmiképpen sem az, hogy már nem kell megtartanunk az Isten törvényét.

5. Pál apostolnak ez a kijelentése csak a szövegkörnyezet figyelembevételével érthető meg teljesen és jól.

• Az apostol ugyanis egy logikai képsor által akarja világossá tenni azt, hogy milyen módon lehetünk igazakká Isten előtt.

• Először azt mondja el, hogy az egész világ egyszer Isten ítélete elé fog kerülni. 19. vers.

• Majd elmondja azt is, hogy a törvény cselekvése által viszont senki sem tud igaz emberként megállni ebben az ítéletben. 20. vers.

• Ezek után mondja el a megoldás kulcsát jelentő üzenetét, mely szerint a törvény cselekvése nélkül is megállhatunk ebben az ítéletben igaz emberekként.

• Mert “most törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága”. 21.

• Végül pedig azt mondja el, hogy Istennek ez az igazsága mindazoké lehet, akik hisznek Jézus Krisztusban, akit eleve elrendelt engesztelésül helyettünk Isten.

6. Amikor Pál elmondja ezt, akkor nem mond többet, mint csak azt, amit már Jézus is elmondott az evangéliumban, csak Pál részletesebben mondja el. lásd: Ján: 3,16.

• Ezzel tehát azt szeretné hangsúlyozni Pál, hogy Jézus Krisztusban igaz emberként állhatsz meg Isten ítéletében, - anélkül, hogy korábban a törvény követelményei szerint éltél e vagy sem.

• Isten tehát előzetes követelmények nélkül kínálja fel részünkre az igaz életet a törvény ítélete előtt.

• Ezért mondja János apostol a szeretet ajándékának azt a módot, ahogyan Isten gyermekévé válhat a bűnös ember. I. Ján: 3,1.

III. Megigazulva ingyen, kegyelemből

1. Jézus felvet egy nagyon fontos kérdést az evangéliumban; “Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?”. Márk: 8,37.

• Az alapigében erre a kérdésre is választ ad Pál apostol.

• A bűnös ember adóságát, a váltságot csak az Isten tudja lefizetni.

• Istennek ezt a váltságát csak hit által lehet igényelni és birtokolni.

• Viszont semmit sem kell adnunk érte, hanem csak el kell fogadni, mert ezt ingyen adja Isten, ajándékképpen.

• Ez az ajándék tehát nem az érdemek jutalmazása, hiszen mindenkinek csak kegyelem szerint adatik.

• “Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék”. Eféz: 2,8-9.

2. Felvetődik azonban még az a kérdés is, hogy milyen mértékű ez a kegyelem?

• Isten erre is választ ad Pál apostol írásain keresztül. Róm: 5,20-21.

• A felkínált kegyelemnek tehát nincs határa.

• Minél bűnösebbnek látod meg magad a törvény tükrében, annál bőségesebben kész árasztani rád a kegyelmét Isten..

3. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy mindkettő uralkodni akar az életünkben; a bűn is, és a kegyelem is.

• A bűn a halált érleli meg számunkra, miközben uralkodik rajtunk és felettünk.

• A kegyelem viszont Istennek igazsága által uralkodik bennünk, és örök életet érlel részünkre.

IV. A hitből való törvény

1. Pál apostol egy nagyon lényeges dolgot mond ki arról az emberről, aki Jézus Krisztusba vetett hit által megigazult Isten előtt.

• “Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.” Gal: 6,14.

• Ezzel a kijelentésével tehát egyrészt azt mondja ki, hogy az Isten igazságának hitben való elfogadása által nem vagyunk többé a törvény alatti állapotban.

• Másrészt viszont azt is állítja, hogy ezzel a lépésünkkel egy másik állapotba kerültünk bele.

• A kegyelem alatti állapotba.

• Mind a kettő az uralma és a befolyása alatt tartja az embert.

• Ebből tehát az következik, hogy az Isten kegyelme senkit sem szabadit fel arra, hogy ezután bármit tehet, amihez éppen kedve van.

• Isten is befolyása alatt akarja tartani azt az embert, akit megszabadított a törvény alatti állapotából.

• A különbség csak annyi, hogy most egy másik hatalom befolyása alá került, és ez a hatalom nem kényszeríti rá az uralmát és a befolyását.

2. Pál apostolnak abból a megállapításából, hogy a hívő ember már kegyelem alatt van és nem a törvény alatt, - az emberi okoskodásnak nagyon sok torz következtetése született már meg.

• Pál azonban felvet egy kérdést, amivel szeretne elé menni az ilyen emberi okoskodásnak.

• “Mi következik ebből? Talán az, hogy bűnt bűnre halmozzunk, mert nem törvény alatt élünk, hanem kegyelem alatt?” Róm: 6,15.

• Sajnos nagyon sokan gondolkodnak úgy erről a kérdésről, mint az apostol képzeletbeli embere.

• Azt mondják magukban: “mi már nem vagyunk a törvény alatt, mert nekünk már törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága”.

• “A törvény már elveszítette érvényét, az csak a zsidók számára adta Isten”.

• Pál azonban nem hagy kétségek között a felvetett kérdésére vonatkozóan, hanem azonnal meg is válaszolja.

• “Távol legyen, semmiképpen sem” gondolkozhatunk így a törvényről.

3. Tulajdonképpen az alapigében is hasonló módon veti fel kérdését az apostol

• “Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül”. Róm: 3,28.

• “A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük hit által?” Róm: 3,31.

• “Távol legyen! Sőt, inkább megerősítjük a törvényt.” Róm: 3,31.

4. Ebből viszont az következik, hogy a törvénynek a hitből való megigazulás esetében is fontos szerepe és rendeltetése van.

• A hitből való megigazulás által senkit sem szabadít fel Isten a törvénytelen életre.

• A kegyelem mindig csak a múltra vonatkozóan ad szabadságot a törvény követelménye alól, de sohasem a jövőre vonatkozóan.

• A bűn ismeretét a kegyelem alatt lévő ember számára is a törvény biztosítja.

• Ha pedig figyelmen kívül hagyja a törvény figyelmeztetéseit, akkor bűnt követ el, és ezzel újra a törvény alatti állapotba helyezi vissza saját magát.

5. Amikor tehát a Biblia azt tanítja, hogy “úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni”, akkor egy nagyon fontos dolgot szeretne világossá tenni előttünk.

• Pál ezt így fogalmazza meg; “Hol van tehát a dicsekedés?”. Róm: 3,27.

• Ki az, aki a törvénybeli cselekedeteit érdemként mutathatja fel?

• Isten előtt minden dicsekedés ki van zárva, amely arra irányulna, hogy a saját cselekedeteket mutogassa.

• Ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor már nem is kell erőfeszítéseket tennünk annak érdekében, hogy ezután a törvénnyel összhangban éljünk.

• A kegyelem és a hit ugyanis nem tette hiábavalóvá a törvényt, inkább megerősítette annak érvényességét.

6. Amikor pedig tovább kérdez az apostol, akkor arra keres választ, hogy milyen törvény által rekesztetett ki az emberi dicsekedés lehetősége?

• Válaszában pedig csak annyit mond, hogy “a hit törvénye által”. 27. vers

• Isten ítéletében ugyanis csak azok a cselekedetek állnak meg a törvény követelményével szemben, amelyeket hit által igényeltünk Jézustól.

• Ezért nem dicsekedhet senki sem Isten előtt a saját cselekedeteivel. Gal: 6,14.

• “A törvény olyan szent és tökéletes, mint Isten!... Az ember nem képes a törvényt saját erejéből megtartani, mert alaptermészete megromlott és eltorzult, ennélfogva Isten jellemével ellentétben áll... Isten azonban az Ő Fiában felajánlotta nekik a törvény tökéletes igazságát. Ha szívüket megnyitják Krisztus befogadására, akkor bennük lakozik majd az istenség egész élete és szeretete, amely teljesen átalakítja őket a saját képmására. Ez által nyerhetik el a megigazulást, az életszentséget, melyet a törvény megkövetel, - mint Isten ajándékát.” (Gond.H.B. 58,1-2.)