6.  A HIT LÁTÁSA

.

I. Történeti háttér

1. Az alapige története olyan körülmények között játszódik, amikor Szíria királya sereget küldött Isten embere, a próféta ellen.

• Felindult haragját az váltotta ki, hogy Elizeus újra és újra megjelentette Izráel királyának, hogy az ellenséges haderők hol akarnak ellene támadni lesből.

• Emiatt a szíriaiak minden kísérlete kudarcba fulladt.

• A király először azt hitte, hogy a saját főemberei közül lett árulóvá valamelyik, aki sorra megjelenti az izráelbelieknek a titkos terveket.

• Végül is az egyik főembere világosította fel arról, hogy Izráelben van egy próféta, és ő jelenti meg Izráel királyának a haditanácsban kialakított haditervet.

• Ez a próféta megjelenti a királyának még azokat a beszédeket is, “amelyeket te a te titkos házadban beszélsz”, mondta a főember. 12/b. vers.

2. Amikor tudomására jutott, hogy Elizeus Dótánban tartózkodik, akkor azonnal “lovakat, szekereket és nagy seregeket külde oda, akik elmenének éjjel, és körül vevék a várost”. 14. vers.

• Ezt az éjszakát követően történt, hogy Elizeus szolgája kora reggel kimenvén észrevette az egész várost körülvevő ellenséges sereget.

• Mivel valószínűleg sejtette az ellenséges sereg szándékát, ezért kétségbeesetten rohant az urához.

• “Jaj, jaj, édes Uram! Mit cselekedjünk?” 15. vers.

3. Ebben a történetben az a különös, hogy ez a két ember ugyanabban a helyzetben van, de az adott helyzetükből mégsem ugyanazt látják.

• A szolga csak a szíriai sereget látja, a próféta viszont egy másik sereget is lát.

• Az egyszerű mindennapokban is előfordulnak ilyen jelenségek.

• A természetet járó emberek is különböző dolgokra figyelnek fel, és különböző dolgokat látnak meg.

• Munkánk végzése közben velünk is előfordul az, hogy keresés közben nem találunk valamit, pedig ott van előttünk, de mégsem látjuk.

• A történetben azonban egy olyan látászavarról van szó, amit csak az isteni közbeavatkozás orvosolhat.

• “Óh Uram, nyisd meg kérlek az ő szemét, hadd lásson!” 17. vers.

• És amikor megnyitotta Isten a szolga szemét, akkor már azt is látta, hogy “a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül”. 17. vers.

II. Rész szerint való látás

1. Ami ott abban a városban történt, az sajnos velünk is megtörténik, mert mi sem vagyunk jobb helyzetben.

• Pál apostol a korinthusiakhoz írott levelében arról beszél, hogy itt még rész szerint van bennünk minden, így a látó képességünk is. I. Kor. 13,9.

• Ebből az állapotunkból való teljes változás csak akkor fog bekövetkezni, “amikor eljön a teljesség, és a rész szerint való eltöröltetik”. 10. vers.

• Ezért most csak “tükör által homályosan látunk”, vagy egyáltalán nem látunk, és ez bizony nagyon sokszor gondot okoz nekünk. 12. vers.

2. A Biblián keresztül adott isteni üzenet arról tájékoztat, hogy lehetőségünk van a jelenlegi állapotunkon változtatni.

• “Szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss!”, mondja Jézus Laodíceának, azon belül pedig nekem és neked. Jel. 3,18/b.

• A szemgyógyító ír a Szentlélek gyógyító és újjáteremtő hatalmát jelenti.

• A Szentléleknek ez a kenete nagyon sokat javíthat a jelenlegi állapotunkon, de a látásunk teljességére csak Jézus dicsőséges visszajövetelekor juthatunk el.

• Mert csak ekkor töröltetnek el a rész szerint való dolgok bennünk.

3. Pál abból indul ki, hogy mindenek előtt az ismereteinkről mondható el, hogy rész szerintiek, míg a többi csak ennek a természetes következménye.

• Rész szerinti ismereteinkkel nem ugyanazt látjuk a körülöttünk lévő világból.

• Már egy emberrel való találkozás is különböző módon hat ránk, attól függően, hogy milyen ismeretünk van róla, - ezért mást figyelünk meg és mást látunk meg rajta.

• Ha semmilyen előismeretünk nincs róla, akkor csak az általános külső dolgokat nézzük meg és látjuk rajta.

• De teljesen másként néznek meg valakit, ha közbe kiderül róla, hogy egy rendkívüli képességű, híres ember az illető.

• Az ismerősöktől kapott jellemzés is befolyásolja azt, hogy milyennek látjuk azt a másik embert.

• Mindezek hátterén mondhatjuk tehát, hogy az Isten által teremtett világból is azért látunk keveset, mert magáról az Istenről nagyon rész szerint való az ismeretünk.

• Vagyis a látásunk csak akkor fog gyógyulni és tágulni, ha az Istenről szerzett ismereteink is bővülnek.

• Elizeus is ezért láthatott többet, mint a szolgája.

III. Nézzünk a hit szemével

1. Az Isten ismerete a lelkünk szemeit nyitja fel, hogy olyan dolgokat is észrevegyünk és meglássunk, amit a másik ember nem vehet észre és nem láthat.

• Isten ismerete mindenek előtt abban segít, hogy önmagunkat tudjuk ezután másként látni.

• Így tudjuk észre venni az események forgatagában Isten szabadító kegyelmét is.

• A hívő ember azért nem tulajdonítja a véletlen művének az Istennel szerzett tapasztalatait.

2. A hitetlenség látása csak a gondot, a problémát és a nehézségeket látja, - ez jellemezte a szolga látásmódját is.

• Isten azonban meg akar tanítani bennünket, hogy ne mindig a bajokra nézzünk, hanem tudjunk Istenre nézni a nehézségek között is.

• Mert ahol mi már teljesen tehetetlenek vagyunk, ott az örökkévaló Isten még millió megoldást tud biztosítani részünkre.

• Ehhez azonban meg kell gyógyulnunk a lelki vakságunkból és a csőlátásunkból.

• Mert csak akkor tudjuk meglátni és felismerni az Isten által elkészített megoldásokat.

3. Sátán, ama régi kígyó bennünket is meg akar delejezni a ránk rakott bajokkal és terhekkel.

• Sokszor mi is úgy vagyunk, mint a kígyó áldozata, hogy nem tudjuk elfordítani a tekintetünket a bennünket körülvevő nehézségekről.

• Pedig ha megtennénk, akkor azonnal megtörne a varázslat.

• Akkor észrevennénk, hogy nem is olyan kilátástalan és reménytelen a helyzetünk.

• Akkor meglátnánk az Isten által már elkészített megoldást.

4. Sokszor nekünk is külső segítségre van szükségünk ahhoz, hogy el tudjuk szakítani a tekintetünket fogva tartó dolgoktól, mint Elizeus szolgájának az esetében.

• A rettegő szolga számára ott volt a próféta, aki megtette a szolgájáért azt, amit neki kellett volna megtennie önmagáért, de képtelen volt rá.

• Szomorú tény, hogy a kígyó bűvkörében nemcsak vakká válik az áldozat, hanem egy tehetetlen bénultság is erőt vesz rajta, ezért nem tud tenni egyetlen lépést sem a szabadulása érdekében.

• Ezért mondja Pál azt, hogy “tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtelenségeit hordozzuk”. Róm. 15,1.

5. Pál apostol a keresztény közösség nevében mondja el azt, hogy mi most “hitben járunk, nem látásban”, “mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra”. II. Kor. 5,7. 4,18.

• Hitben járni azt jelenti, hogy közösségben élek Istennel.

• Ebből adódóan ismerem Őt, és rá merem bízni életem, sorsom és minden gondom.

• A hitben járó ember is észreveszi azokat a dolgokat amiket a másik ember, de nem gyakorol rá olyan hatást, mert ő már mást is lát, - az Isten jelenlétét.

• A hitben járó ember tudatosan képes irányítani tekintetének fókuszát a csüggesztő láthatókról azokra, amiket a hitetlen még nem láthat.

6. Ez a látásmód, amiről az apostol is beszél, csak megfelelő imaélettel érhető el és tartható fenn.

• Elizeus próféta is azért látott többet, mert ő már előtte is imádkozott, és ezért közössége volt a segítséget nyújtó Istennel.

• A szolgáján is csak úgy tudott segíteni, hogy imádkozott érte.

• Az imádkozva Istenre hagyatkozó ember mindig többet lát.

• Ezért is tanácsol Isten arra, hogy “az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással”. Kol. 4,2.

7. Sokszor nem az a gond, hogy nem imádkozunk, hanem sokkal inkább az, hogy nem jól imádkozunk.

• Nem adunk időt Istennek az imáinkban.

• Nem csendesedünk el az imádságban, hanem csak mi tömjük Istent a mondanivalónkkal.

• Mire Isten is szóhoz jutna, addigra abba hagyjuk az imát, az imaéletünket.

8. Legyünk olyan imádkozó emberek, akik tovább tudják adni azt, amit megmutatott nekünk Isten.

• Miként Elizeus is segített megláttatni szolgájával azt, amit ő már korábban is látott.

9. E történet tanulságaként arról se feledkezzünk meg soha, hogy az Úr tábort jár az angyalaival az Őt félő gyermekei körül.

• A történetben szereplő mennyei segítő erők Elizeus körül foglalták el állásaikat.