2.  HOGYAN TARTSUNK BIBLIAÓRÁT

I. Továbbadni mindent

1. Az apostoli gyülekezet eredményes missziójának egyik titka az volt, hogy “foglalatosak voltak az apostolok tudományában és a közösségben”, a templomban is és még külön házanként is. Csel. 2,42. 46.

• A mi problémánk pedig az, hogy szinte minden gyülekezetben a közösségi élet teljesen leszűkül a szombati együttlétre.
• Még itt is lehet határokat húzni, hiszen nem mindenki jön el a szombatiskolára, a délutáni alkalomra pedig még kevesebben.
• Ez a tünet arra figyelmeztet, hogy az érintett személyek nem éhezik és szomjúhozzák eléggé az Isten Igéjét, ezért nem akarnak foglalatosak lenni az apostolok tudományában.
• Ha az érintettek tiltakozni szeretnének a megállapításunk ellen, akkor hadd emlékeztessek az apostoli gyülekezet másik jellegzetes vonására, ők “foglalatosak voltak... a közösségben” is.
• Az egyéni igeolvasás nem tudja azt adni, mint amikor közösségben tesszük ugyanezt.

2. Nemcsak a Bibliából, hanem a gyakorlati életből is ismerjük azt az alapvető emberi szükségletet, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”, ezért minden ember, akiben feltámad ez a vágy, keres magának valamilyen közösséget, ahol társakra talál.

• A kiscsoportok és a bibliaórák rendszere pedig éppen erre az alapvető emberi szükségletre építkezve végzi a missziót.

3. Egy példatörténettel szeretném szemléltetni annak gyakorlati jelentőségét, hogy miként kell végezni azt a munkát, amit Jézus ránk bízott.

• Egy szál gyufát sokféle módon lehet elégetni.
• Lehet úgy, hogy fényt gyújtunk vagy meleget támasztunk vele.
• De meddig képes fényt és meleget biztosítani egy szál gyufa?
• Ha nem tudunk vele valami más anyagot is meggyújtani, akkor a saját fénye és tüze nem képes sokáig megmaradni.
• Rövid idő után már csak a füst és a hamu marad belőle.
• Ez történik minden kereszténnyel is, aki a benne támasztott isteni tűzzel nem tud másokat is meggyújtani, mintegy tovább adni azt, amit az Isten gyújtott meg a lelkében.
• Rövid idő után már a saját tüze is kialszik és elhamvad.

4. Isten azt akarja, hogy amit neked adott, azt rád is bízta azzal a céllal, hogy add tovább és ne ásd el, mint az egy tálentumos szolga tette.

• Az Istentől kapott értékeinket csak azzal lehet kamatoztatni, ha minél több embernek továbbadjuk, vagyis ne tegyünk úgy, mint az egy talentumos szolga.
• Ez viszont nem egy vagy több evangélizációs kampányt jelent, hanem egy életformát, egy folyamatosan és állandóan végzett missziót.
• Mivel a tanítványság nem egy időszakos dolog, ezért bárhol vagy is, mindig szolgálatban vagy, mindig bizonyságtételre kész állapotban kell legyél.

II. A bibliaórák módozatai és alapelvei

1. A kiscsoportos foglalkozások különböző dimenziói működhetnek egymással párhuzamosan a gyülekezet életében.

• Mindenek előtt a közösségteremtés első bástyái lehetnek azokkal az emberekkel kapcsolatosan, akik jelenleg még Istentől is és az Ő népétől is távol élnek.
• Később már az utat mutathatja és képezheti számukra ez a kiscsoport, az Istennel való szövetségkötés felé.
• Végül pedig a bensőséges összetartozás menedékbástyáját jelentheti egy jó lelkületben összeforrt kis csoport.

2. Először mindig azt kell eldönteni, hogy a tervezett bibliaórát milyen céllal akarjuk megtartani, mert a kitűzött cél meghatározza annak a jellegét és a formáját is.

• A közösségteremtő bibliaórák célja először csak az, hogy a meghívott vendégeink jól érezzék magukat, de azért egyúttal olyan lelki értékekkel gazdagodva menjenek el, amiért érdemesnek tartják, hogy máskor is vissza jöjjenek.
• Az ilyen bibliaórák könnyedebb stílusú alkalmak lehetnek, és szinte mindenféle helyszínen megtarthatók, közös étkezés is beiktatható.
• A keresztségre felkészítő bibliaórák viszont már más jellegűek, a célját illetően is és a hangulatában is.
• Ezeket az alkalmakhoz mindig egy bensőséges, és ha lehet akkor egy személyes lelki légkört kell biztosítani.
• Szükség van olyan alkalmakra is, amikor csak mi magunk töltekezünk fel, mint egy akkumulátor, ami kiadta magából az energiát.
• Az ilyen alkalmaknak a formája és a tartalma is eltérhet az előzőektől, sőt el is kell hogy térjen azoktól; - komolyabb, tartalmasabb, mélyebben szántó igekutatást kell biztosítson.
• “Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú. Az érett korúaknak pedig kemény eledel való.” Zsid. 5,13-14.

3. A bibliaórák tartásának módját illetően háromféle változatot alkalmazok a gyakorlatomban, - mindig a körülmények és a résztvevő személyek határozzák meg.

• Az alkalom jellegétől függően 20-30 vagy 40 percben egy magyarázó tanítás keretében elmondom mindazt, amit az adott témában ott szükségesnek látok.
• Majd utána meghallgatom a résztvevők észrevételeit, a bennük felvetődött kérdéseket, és azokat megbeszélgetem velük.
• Máskor az aktuális téma írott anyagát néhány lapos jegyzet formájában átadom az érdeklődő személynek, vagy éppen ugyanazt az anyagot hangkazettás változatban.
• Általában két ok miatt választom ezt a formáját a tanításnak:
• Vannak olyan emberek, akik a kevés szabad idejüket már csak az őket érdeklő kérdések megbeszélésére akarják fordítani.
• Illetve a vakok és az írástudatlan cigányok között is ezt a módszert alkalmazom a hangkazettákkal.
• Miután egyénileg áttanulmányozták, ki-ki a maga módján, akkor már beszélgethetünk róla, hiszen már az érdeklődő személy is hozzá tud szólni érdemben a témához.
• Ez a megbeszélés történhet a benne felmerülő kérdések alapján is, de nekem is van mindig egy kérdés csomagom az adott téma lényegére vonatkozóan.
• Van olyan változat is, amikor csak egy lapot adok át az érdeklődőnek, amin egy csomó kérdés található a majdan megbeszélendő témával kapcsolatban.
• Ezeket a kérdéseket otthon nyugodt körülmények között átnézheti, gondolkodhat felette, és így amikor sor kerül a megbeszélésre, már teljesen aktív személyként vehet részt a megbeszélésen.

III. A kérdezés művészete

1. Ha hatékonyan akarod továbbadni ismereteidet, akkor kérdéseket kell felvetned minden olyan részletre, amit fontosnak tartasz.

• A kérdezve tanító módszer olyan, mint egy varázsvessző, amivel a tanító megérintheti és mozgásba lendítheti a résztvevők gondolkodását.
• A kérdések általi gondolkodásmód már egy génjeinkben hordozott program, amely öntudatra ébredésünk pillanatától egy meghatározó tény az életünkben. (lásd a folyton kérdező kisgyerekek esetét)
• Az ismeretszerzés vágya mindig kérdések megfogalmazásában ölt alakot az emberekben.
• Ezért a jó tanító már elé megy ennek, és maga veti fel a lehetséges kérdéseket, hogy ezzel felébressze a vágyat a közölni kívánt információja iránt.
• Azzal a reménnyel tesszük, hogy az általunk felvetett kérdést a sajátjuknak fogják érezni, ezért aktívan részt vesznek a megbeszélésen.

2. Már Socrates is felismerte, hogy a kérdezés általi tanítás előnye az, hogy a tanulók lépésről-lépésre haladva saját maguk fedezik fel a megtanulásra váró ismereteket, a tanító csupán segít nekik a rávezető kérdéseivel.

• Ennek érdekében a feltett kérdés, majd a válasz és az újabb kérdés úgy kell egymáshoz kapcsolódjon, mint a fogaskerekek fogai.
• Ezt a gördülékeny harmóniát csak akkor lehet megvalósítani, ha a tanító nagyon ismeri az aktuális téma anyagát.
• Minél tájékozottabb valaki a témában, annál könnyebben tud egyszerű és logikusan kapcsolódó kérdéseket felvetni.
• Ezért minden bibliaóra sikere azon múlik, hogy a tanító tud-e kérdezni.
• Sokan gondolják, kérdezni mindenki tud, csak választ adni nem.
• Pedig a jól kérdezés tudományát olyan tevékenységnek kell tekinteni, amihez nagyon sokat kell tanulni.
• Ha valaki jól akar kérdezni, akkor sokkal többet kell tanulnia, mintha csak elmondani kellene.

3. Nagyon fontos alapelv, hogy a tanító sohase fitogtassa a saját tudását a felvetett kérdéseivel.

• Nem az a cél, hogy megmutassuk, milyen okosak vagyunk és mennyi mindent tudunk.
• A célunk az, hogy kérdéseinkkel elgondolkodásra késztessünk, és vágyat ébresszünk az új ismeretek iránt.

4. Pál apostol azt mondja: “Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédeit”. II. Tim. 2,15.

• Isten Igéjét azért kell darabokra hasogatni, alkotó elemeire bontani, mert a jelenlegi állapotunkban képtelenek vagyunk felfogni üzenetét abban a töménységben, ahogy Isten kinyilatkoztatta.
• A részletek megértése nélkül nem érthetjük meg jól az egészet.
• Az Ige hasogatásának legjobb eszköze a rákérdezés.
• Ez azért is igaz, mert amikor még csak beszélni akarsz az Igéről, akkor még nem vagy teljesen nyitott az Ige előtt.
• Amikor viszont kérdéseket vetsz fel, akkor már kinyitottad a szívedet a különböző válaszok előtt.
• Mert egy felvetett kérdésre nemcsak egyféle válasz adható
• Mint egy színes virágcsokor, olyan a különböző emberek válasza.

5. A bibliaóra vezetőjével kapcsolatban támasztott legnagyobb elvárás az, hogy tanuljon meg kérdezve beszélgetni azokkal, akiket tanítani akar.

• Jézus is gyakran alkalmazta ezt a módszert a tanítása közben.
• Az embereknek érezniük kell, hogy érdekel bennünket az ő véleményük és elgondolásuk is, és ezt mutatjuk ki a feltett kérdéseinkkel.
• Az embereknek társra van szükségük, akiknek elmondhatják a bennük feszülő gondolatokat.
• Ezek a gondolatok csak akkor jönnek elő, ha rákérdezünk, ha megkérdezzük őket.
• A felcsillanó tekintetek pedig mindig annak a visszajelzői, hogy a felvetett kérdésünk már bennük is felmerült, vagy eddig még nem gondolt ugyan rá, de nagyon érdekesnek tartja, és nagyon várja a választ, a megoldást.

6. Az emberekben mindig az a tanítás marad meg a leghatékonyabban, amit velük fogalmaztattunk meg és mondattunk ki.

• Néhány évvel ezelőtt az egyik gyülekezetem két hét távlatában már nem tudott vissza emlékezni a délelőtti prédikációmra, de amiről délután beszélgettem velük, annak minden részletét el tudták mondani.

7. A tanító által felvetett kérdések soha se maradjanak nyitva, megválaszolatlanul.

• Az embereknek Isten válaszára és megoldására van szükségük, és mi azért állunk előttük, hogy Isten képviseletében ezt megismertessük velük.
• Ezért kell nagyon sokat tanulni, és mindig felkészülten odaállni.

IV. A bibliakörök alkalmai és a témaválasztás

1. Az általam vezetett bibliaórák résztvevői általában háromszor tanulják meg az anyagot, vagy legalábbis háromszor foglalkoznak vele. (Ismétlés a tudás anyja)

• Az előre kidolgozott kérdések átadásával egy otthoni előtanulmányozásra késztetjük az embereket.
• Igaz ugyan, hogy egyesek csak kíváncsiságból olvassák végig a kérdéseket, de akkor is foglalkoznak vele, – mások viszont azért, mert szeretnének minél aktívabban részt venni a közös beszélgetésen.
• A bibliaórán történő közös beszélgetés mindenki számára egy nagyon gyakorlatias tanulást jelent, ahol minden egyéni kérdést is fel lehet tenni.
• A közös beszélgetés végén pedig mindenki megkapja az aktuális téma kidolgozott anyagát, amit újra átolvashat, és így felelevenítheti emlékezetében a tanult téma lényegét.

2. A Biblia nagyon sokirányú témaválasztékot kínál a bibliaórákhoz

• A témaválasztással kapcsolatos döntésemet két dolog szokta befolyásolni.
• A bibliaórán résztvevő emberek összetétele, illetve, hogy nekem mi a célom, mit szeretnék elérni.
• Általában három csoportba sorolom annak lehetőségét, hogy az adott bibliaórán milyen témát választok.

3. Az első csoportba azokat a témaköröket sorolom, amiket olyan embereknek tartok, akik még járatlanok a Biblia ismeretében, vagy csak nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.

• Alapvető bibliaismeret 19 + 2 téma
• Jézus hegyi beszéde 39 téma
• Jézus élete és tanítása 64 téma
• Jézus példázatai 32 témáig kész (a többi most van készülőben)
• Jézus Krisztus az Ószövetség evangéliumában 15 téma
• A Jelenések szeminárium 24 téma
• Biblia Levelező Iskola bármelyik anyaga alkalmas

4. A második csoportba azokat a témaköröket sorolom, amit azoknak tartok, akik már járatosak a Bibliában, de szeretnek tovább tanulni, szeretnek mindig mélyebbre ásni.

• Speciális bibliai fogalmak tisztázása, hogy végre egy nyelvet beszéljünk a Biblia magyarázása közben, mindenki ugyanazt gondolja a kimondott szó vagy fogalom alatt.
• Jákob éjszakája – Szentély tana – Fenevad képe és bélyege – Elpecsételés – Vizsgálati ítélet – Szent Lélek elleni bűn és káromlás.
• Az utolsó idő prófétikus eseményeinek összeállítása, és eseményenként történő megbeszélése.
• Azoknak a speciális kérdéseknek a megbeszélése, amik szembe állítanak bennünket a másként gondolkodó vallásos emberekkel.
• Miért idegenkedünk a nyelveken szólás gyakorlásától, amikor már minden egyházban jelen van?
• Mi a bibliai alapja a táplálkozási szokásainknak?
•  Jézus örökkévaló léte és istensége, testtélétele alkalmával milyen mértékben vette fel az emberi természetet?
• Azoknak a kritikus igeverseknek a megbeszélése, amik nehezen érthetőek, amik látszólag ellentmondásban vannak a hitbeli meggyőződésünkkel.
• Róm. 14 fejezet      A hitben erőtelen zöldséget eszik.
-  Aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel.
• I. Tim. 4,4-5.         Mert Istennek minden teremtett állata jó..... mert megszenteltetik Istennek Igéje és könyörgés által.

5. A harmadik csoportba pedig azokat a témaköröket sorolom, amit azoknak szánok, akik az Istennel való személyes és bensőséges közösséget keresik, illetve ezt akarják tovább erősíteni az életükben.

• A hit általi megigazulás tanulmányozása.
• A gyakorlati keresztény élet problémáinak megbeszélése.
• Ez lehet egy általános témafelvetés keretében, de lehet az éppen aktuális eset megbeszélése is.