Az egyetlen megoldás Jézus – 1

Mert szűkölködünk az Isten dicsősége nélkül

I. Bevezetés

1. Az előttünk álló időben minden bibliaköri foglalkozáson azért fogunk össze jönni, hogy egy nagyon komoly kérdés felé irányítsuk a figyelmünket.

–  Nem azzal a céllal, hogy alapvető bibliaismeretek érdekében kutassuk Isten Igéjét.

–  Sokkal inkább egy bizonyos szintű ismeretet feltételezve próbáljunk a Biblia legfontosabb üzenetére koncentrálni.

–  Ez az üzenet pedig nem más, mint a Jézus Krisztusban elnyerhető üdvösség lehetősége, a Jézusba vetett hit általi megigazulás evangéliuma.

2. Miért fontos a Krisztusban elnyerhető üdvösség kérdésével foglalkoznunk, és miért mondjuk azt, hogy ez képezi a Biblia legfontosabb üzenetét, különösen a végidőben?

–  Mert Istennek igazsága, ahogyan az Jézus Krisztusban elnyerhető, a legfontosabb tudományt képezi, amivel csak rendelkezhetett az emberiség.

–  Mert „nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” Csel. 4,12.

–  „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”  Eféz. 2,8-9.

–  Egyházunk történelméből ismerjük, hogy 1888-ban a hit általi megigazulás evangéliuma volt az az üzenet, amivel meg kellett volna kezdődjön a hangos kiáltás, vagyis a Jelenések 18 fejezetében bemutatott negyedik angyal munkája.

–  „A harmadik angyal hangos kiáltása már megkezdődött Krisztusnak, a bűnbocsátó Megváltónk igazságának hirdetésében. Ez ama angyal világosságának a kezdete, akinek dicsősége be kell, hogy töltse az egész világot.” (EGW: Rew.& Her. 1892. nov. 22. ‒ Kr. a mi igazs. 51,2.)

–  Ha készülni akarunk Jézus dicsőséges visszajövetelére, akkor ennek a tárgykörnek a tanulmányozása kell legyen a gyakorlati életünk középpontjában.

–  Ennek a megismerése fog hangos kiáltásként felébreszteni bennünket olyan szinten, aminek hatására a lelki életünket is készek leszünk megváltoztatni.

3. Tudhatunk valamit arról, hogy a hangos kiáltás üzenete konkrétan mit akar elmondani Isten népe között, mi az, ami megfogalmazásra kerül benne ekkor?

–  Három komoly és fontos kijelentést ismerhetünk a Bibliából arra vonatkozóan, hogy az Isten népe közötti megújulás érdekében mit szeretne Isten megvalósítani.

–  Ésaiás ébredésre szólítja fel Isten népét ennek érdekében, olyan ébredésre, amit gyakorlati megmozdulás követ, vagyis „kelj fel”. Ésa. 60,1.

–  Pál apostol viszont arról ír, hogy a lelki alvásból való felébredést követően egy rendkívüli esemény következik be: „és felragyog tenéked a Krisztus”. Eféz. 5,14.

– Jézus viszont azt tanácsolja, hogy „végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a szemeidet, hogy láss.” Jel. 3,18.

4. Mi a hit általi megigazulás üzenetének a lényege, aminek az a rendeltetése, hogy Krisztust magasztalja fel a gondolkodásunkban és az életünkben egyaránt?

–  Valódi értelme és jelentősége szerint a hit általi megigazulás nem elméleti ismeret, hanem egy tapasztalat, az egész életünket meghatározó fordulat, amely a Krisztusban hívő ember lelkében megy végbe ennek hatására.

–  Ha valaki nem próbálja ki a gyakorlati életében azt, amit megismert, akkor egy idő után értéktelenné válik számára, egy üres tananyaggá.

–  De annak az embernek, aki alkalmazza életében az isteni tanácsokat, az Istentől jövő világosságból a legkisebbnek látszó gondolat is hatalmas jelentőségű lehet.

–  „Nekünk tehát teljesen ébernek kellene lennünk, hogy megragadjuk a világosság minden sugarát, mely attól az angyaltól ragyog ránk, akinek dicsőségével be lesz világítva az egész Föld.”  (EGW: 3SM. 425.)

–  Ellen White nagyon tömören, három pontban foglalja össze, hogy mi a hit általi megigazulás, és mi annak a lényege.

–  „*Isten műve, midőn *porba hullatja az emberi dicsőséget, és *véghez viszi az emberért azt, amire önmagáért, a saját erejéből nem képes.” (EGW: RaH. 1902. szept. 16)

II. Az Isten dicsőségének jelentősége

5. Hogy kezdődött az emberiség problémája, és milyen következménye lett annak, hogy az első emberpár Isten helyett inkább a bűnt választotta?

–  Az emberiség problémája azzal kezdődött, hogy az Istenhez való hűség helyett, inkább a bűnt választotta, de ezzel elveszítette az Istentől kapott dicsőséget.

–  A dicsőség elvesztésének következményeként némely dolgot azonnal megtapasztalhattak magukon és a kapcsolatukban, és ez megváltoztatta az addigi életüket.

–  Mindenekelőtt a mezítelenség érzete jelent meg, majd félelem Istentől és egymástól, ezt követően pedig megváltozott az egymás iránt érzett szeretetük és tiszteletük. 1Móz. 3,7-13.

–   Ezután Isten is feltárt előttük olyan dolgokat, amelyek majd csak később, de a bűn természetes következményeként alakulnak ki az életükben. 1Móz. 3,16-19.

–  Meg fog romlani a házasságuk harmóniája, szeretet közössége.

–  A mindennapi munka fárasztóvá lesz, a föld tövist és bogáncskórót terem.

–  Életerejük fokozatosan és állandóan gyengülni fog, így végül az öregedés és halál vár rájuk.

–   Ugyanakkor Isten is érvényesítette büntető ítéletét, ezért kiűzte őket Édenből, elzárta őket az élet fájától, így tudatosította bennük, hogy Sátán becsapta őket.  1Móz. 3,22-24.

–  Az emberpár bűnének következményeként az átöröklés törvényének közvetítésével minden emberre elhatott a bűn, ezért Ádám minden utóda osztozik a megromlott természetében, és annak minden következményében.

–  „Egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott… egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat.” Róm. 5,12.  18.

6. Mivel minden bajunk gyökere oda vezethető vissza, hogy nem becsültük eléggé, és el is veszítettük az isteni dicsőséget, ezért nagyon fontos megtudnunk, hogy tulajdonképpen mi ez a dicsőség, és ha már elveszítettük, akkor hogyan szerezhetjük vissza?

–  A dicsőség szó jelentésével kapcsolatban nagyon sokféle változatot ismerhetünk.

–  A „Magyar Értelmező Kéziszótár” szerint „egy nagyszerű tettel kiérdemelt fényes hírnév”, amikor a dicsősséggel együtt jár a dicsőítés is.

–  A Biblia viszont két nagy csoportra választja szét a dicsőség szót, mint fogalmat.

–  A múlandó világban élő ember dicsősége, aminek alapja lehet gazdagság, magas társadalmi állás, vagy valamilyen tekintély.

–  Az Örökkévaló Isten dicsősége, amely szent lényének a kisugárzó megjelenését, önmaga dicsőséges megmutatását jelenti

–  A héber nyelv szerint a dicsőséget jelölő szó, a súly fogalmát is magába foglalja.

–  Egy létezőnek a létben megmutatkozó súlya, annak fontosságát határozza meg.

–  A súly alapján pedig felbecsülhető a valóságos érték, – mint például egy kimondott szónak

7. Hogy lehetne a dicsőség szónak az Istennel kapcsolatos jelentését meghatározni?

–  Istennel kapcsolatban minden esetben a bűntelenség és a szentség kifejezésének meghatározására találjuk meg a Bibliában.

–  Vannak olyan esetek is, amikor a bűn ellentéteként jelenik meg a dicsőség, – ebből következően mindkettő kizárja a másikat, vagyis együtt nem létezhetnek.

–  Az Isten dicsősége megemésztő tűz a bűn számára. Zsid. 12,29 ‒ 2Móz. 33,20.

–  Ezért nem láthatjuk most Istent, inkább elrejti magát előlünk, mintsem hogy a halálunkat okozza a dicsősége megjelenésével. Ésa. 45,15. 59,2.  Ján. 1,18.

– A Biblia arra szólít fel, hogy törekedjünk megismerni Istent, mert ez az örök életünk feltételét jelenti, az Isten megismerése pedig egyet jelent az Ő dicsőségének megismerésével. Jn. 17,3.  2Móz. 34,6-7.

–  Mózes a Hóreben azt kérte Istentől: „mutasd meg nekem a Te dicsőségedet”, és amikor ez megtörtént, akkor az Isten jellemét ismerhette meg.

–  Mindezeket summázva azt mondhatjuk, hogy amennyiben ennek a dicsőségnek a megismerése az örök életünk feltétele, akkor ebből adódóan az elveszített dicsőség visszaszerzése is ugyanolyan fontos és jelentős.

8. A kezdetben Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember valójában mit veszített el azzal, hogy Isten dicsősége már nem vette körül az Édenben?

–  Mivel a bűn és a dicsőség kizárják egymást, ezért a dicsőség elveszítésével mezítelenné vált az ember, amit szégyellt, ezért szerette volna azt elrejteni és eltakarni.

–  Ez a mezítelenség azonban nemcsak a test külső jelensége volt, hanem a lélek belső mezítelensége is, a bűn jelenléte miatt a lelkiismeretünkben érezzük ezt.

–  Ezért Isten előtt továbbra is meztelennek érezték magukat, pedig már fügefa levél ruhát készítettek maguknak, és ebbe takarták be magukat.

–  Az emberi család Édentől fogva próbálja visszaszerezni azt, amit az első emberpár elveszített, hogy végre elrejthesse a lelke mezítelenségét.

–  Egymás előtt ezt nagy művészettel sikerül is gyakorolni, Isten színe előtt azonban mindig megszólal a lelkiismeret hangja. 2Kor. 5,3.  Jel. 3,18.

–  Mivel ez a dicsőség az Isten lényéből fakad, ezért csak a Vele való közösség alapján nyerhetjük azt újra vissza.

9. Mit jelent a Bibliának az a kijelentése, hogy mindnyájan „szűkölködünk az Isten dicsősége nélkül”. Róm. 3,23.

–  Mivel az Isten dicsősége nélkül való lét a bűn miatt következett be, ezért ez a kijelentés egyet jelent azzal, hogy még mindig bűnben élünk és vagyunk.

–  Ez az állapot viszont végzetes az ember számára, mert a bűn zsoldja a halál, vagyis a kárhozat halála. Róm. 6,23.

–  Ettől az eldöntött végzettől senki sem képes megmenekülni, semmilyen emberi erőfeszítéssel sem lehet elkerülni.

–  Ettől a végzetes következménytől egyedül csak az Istentől visszanyert dicsőség biztosíthat megoldást és szabadulást.

10. A Biblia miként határozza meg, még az előzőeken felül, a bűn és az Isten dicsőségének összeférhetetlenségét?

–  A Biblia tanítása szerint Istennek ez a dicsősége, a fénynek és a világosságnak a forrása is, – a bűn pedig ennek ellentéteként egyfajta sötétséget támaszt és jelent.   Jel. 21,23;  ‒  Ésa. 60,2-3.

–  Ez azt is jelenti, hogy a bűnben élő emberek az Isten dicsőségének világosságán kívül tartózkodnak, vagyis ahogy Jézus fogalmaz, a külső sötétségben.

–  Ez is azt igazolja, hogy nem lehet egyszerre dicsőségben lenni és élni, ezzel párhuzamosan pedig bűnös életet folytatni.

–  Jézus szomorú tényként állapította meg, hogy „az emberek inkább szeretik a sötétséget, mint a világosságot”, vagyis, jobban szeretik a bűnt és a bűnös életmódot, mint Istent, és a tiszta, bűn nélküli életet. Jn. 3,19-20.

–   Azért szeretik jobban ezt a jelképes sötétséget, mert úgy gondolják, hogy ebben az Istentől távol lévő sötétségben könnyebben elrejthetik a bűneiket.  Jn. 3,19-20.

–  Az első emberpár is úgy gondolta, hogy eltudja takarni és rejteni a bűnét, és vele együtt a meztelenségét is, – egészen addig gondolta így, amíg Isten meg nem jelent, és szólította őket.

–  Pál apostol azt mondja: „És nincsen olyan teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk.”  Zsid. 4,13.

11.  A Jézussal közösségben élő ember hogyan tudja megtenni azt, hogy ő már nem jár a bűn sötétségében?

–  Sötétségben járni azt jelenti, hogy tudatosan és folyamatosan halad a bűn útján.

–   Jézus viszont azt mondta: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága”. Jn. 8,12.

–  Aki valóban Jézust követi, az többé nem akar olyan dolgokat cselekedni, amit rejtegetnie kell.

–  Az ilyen esetekre vonatkozva írja azt a Biblia: „még ha előfogja is az embert valami bűn” az csak erőtlenségéből következik be, de a bűn akarása már nincs benne a cselekvésben, ezért Isten nem azonosítja az elkövetett bűnnel. Gal. 6,1. 

–  „Ha pedig én azt cselekszem, amit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn”.  Róm. 7,20.

–  A Jézusból áradó világosságban nem is tudna bűnben járni, „aki engem követ, nem járhat a sötétségben”, mondta Jézus.

–  „Aki az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.” Jn. 3,21.

III. Hogyan tovább

1. Milyen módon jön Isten segítségére minden embernek, hogy az Ő dicsőségének világosságát vissza adja az embernek, életének egy bizonyos pillanatában?

–  Pál apostol írásában olvashatunk róla: „Isten ugyanis, aki ezt mondta: ‘sötétségből világosság ragyogjon fel’, Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben is, hogy Krisztus arcán felragyogjon előttünk az Isten dicsőségének ismerete.”.  2Kor. 4,6.

–  Ennek az isteni kezdeményezésnek eredményeként minden ember életében bekövetkezik egyszer az a pillanat, amikor új fényben, új megvilágításban látja meg azokat az értékeket, amiket Isten ajánl, másik oldalon pedig a saját életét is.

–  A kérdés csak az, hogy ekkor hogyan dönt és mit választ.

–  Ezt a világosság gyújtást Isten a hívő emberek életében is elvégzi újra és újra, mert így vezet bennünket magához mind közelebb lépésről-lépésre.

–  A meggyengült lelki látásunknak ugyanis mindig több fényre van szüksége.

–  De a sötétből a ragyogó világosságba csak fokozatosan lehet átlépnie, egyszerre nem bírnánk elviselni azt a világosságot, amit Isten akar ránk ragyogtatni.

–  Ezért, „Az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig”. Péld. 4,18.

2. Mit kezdjünk azzal a helyzetünkkel, amikor felfedezzük, hogy Isten világosságot gyújtott a szívünkben, és már más összefüggésekben látjuk a dolgokat?

–  Tudnunk kell a legfontosabbról, vagyis nem nekünk kell keresnünk és megtalálnunk az Úr dicsőségét, hanem Isten hozza azt elénk, és elvonultatja előttünk, mint egykor Mózes esetében is történt.

–  „Az Úr pedig leszáll felhőben, és ott álla ő vele… És az Úr elvonul ő előtte…” 2Móz. 34,5-6.

–  Pál apostol pedig azt mondja, hogy ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy az előttünk feltűnő „Krisztus arcán felragyogjon előttünk az Isten dicsőségének ismerete.”. 2Kor. 4,6.

–   János is boldogan kiáltotta szét az általa írt evangéliumban, hogy amikor az Ige testté lett, és lakozott mi közöttünk, akkor mi „láttuk az Ő dicsőségét”.  Jn. 1,14.

3. Pál apostol még azt írja, hogy Krisztus dicsőségét „fedetlen orcával szemléljük” de  mit jelent ez a kijelentés, hogyan lehet ezt a gyakorlatban alkalmazni?

–  „Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről-dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől”. 2Kor. 3,18.

–   A „fedetlen arccal való szemlélés” egy szimbolikus kép, amivel két dolgot is szeretne hangsúlyozni Pál.

– Egyrészt arra utal vele, hogy tegyünk félre mindent ami lefedi és eltakarja azt, amit Isten elénk hoz, mindent ami a tisztánlátásban zavaró körülmény lehet, ami csak elhomályosít és akadályoz, hogy közelebb kerülhessünk Istenhez.

–  Másrészt viszont azt is jelenti, hogy Krisztus előtt állva ne próbáljunk leplet borítani magunkra, azt gondolva magunkban, hogy a lepel mögött biztonságban elrejthetjük az igazi arcunkat.

–  Isten Igéje azt írja: „mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk”.  Zsid. 4,13.

4. Az „Úr dicsőségének szemlélése”, csak egy futó odapillantást jelent, vagy azt, hogy megállunk előtte, és nyugodtan megnézzük a legapróbb részletet is?

–  Futó odapillantásokkal nem lehet megfigyelni a részleteket, pedig éppen ezek felfedezése és megismerése teszi értékessé és igazán széppé az Isten dicsőségét.

–  Az emberek mai életformája egyre nehezebbé teszi ezt az elengedhetetlenül fontos elcsendesedett szemlélődést.

–  Az Úr dicsőségének szemlélése nem más, minthogy az Ige tanulmányozása közben, az új fényben meglátott Jézusra irányítjuk a tekintetünket.

–  Ezt az elmélyedt szemlélődést próbáljuk gyakorolni mi is ezzel a most induló tanulmánysorozattal, minden alkalommal megpróbálunk majd egy kis részletet megvilágítva azt tanulmányozni, hogy mit jelent nekünk Jézus a jelenlegi helyzetünkben, és az Istenhez való visszatalálásunkban.

5. Milyen hatást gyakorol ránk az, ha képesek vagyunk belemélyedni Krisztus megismerésébe és szemlélésébe?

–  Az ilyen elmélyedt szemlélés átalakító erővel hat vissza a szemlélőre, mindenki olyanná válik, mint amivel sok időt foglalkozik és szemlél.

–  A szemlélt dolgoknak olyan befolyásoló ereje van, amely kihat a gondolkodásra, az értékrendre, a szokásokra és az egész életünkre.

–  Lásd a televíziótól és a videótól befolyásolt emberek életét és szokásait.

–  De ugyanez a folyamat a jó irányába is kifejti a befolyásoló hatását.

–  Ha mi Jézus Krisztussal foglalkozunk, az Ő dicsőségét szemléljük, akkor biztosan mi is átformálódunk az Ő képmására.

–  Pál apostol ezért szólít fel bennünket arra, hogy nézzünk „a hitnek fejedelmére és bevégezőjére, Jézusra”. Zsid. 12,2.

6. Csupán a Biblia tanulmányozása formál át bennünket, vagy az elmélkedésünk tárgya, azaz Jézus Krisztus dicsősége lesz hatással ránk?

–  Természetesen a krisztusi dicsőség  szemlélése hoz változást bennünk, ez a változás azonban csak fokozatosan következik be, „dicsőségről-dicsőségre”, lépésről-lépésre történik. 2Kor. 3,18.

–  Pál szerint ebben az átváltozásban a Szentlélek siet a segítségünkre, Ő fogja megnyitni előttünk az Ige ajtaját, Ő kalauzol bennünket, hogy a maga teljességében fogjuk fel a kinyilatkoztatott Igét, és értsük is azt, amit olvasunk.

7. Isten Igéje feltárja azt, hogy mikor mondhatjuk el, hogy rajtunk már feltámadt az Isten dicsősége, vagy mi ezt nem tudhatjuk?

–  Igen, az Igében kapunk olyan kinyilatkoztatást, amiknek segítségével őszinte önvizsgálatot tarthatunk.

–  Most két olyan igei kijelentésre szeretném irányítani a figyelmet, amelyeknek többek között az a célja, hogy tudjunk róla, az isteni dicsőség látható és érzékelhető.

–  Jézus azt mondta: „Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”. Mt. 5,16.

–  „Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert imé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.”  Ésa. 60,1-3.

–  Ezeknek az igei kijelentéseknek a segítségével kérdezd meg magadtól, milyen hatással van az életed a környezetedben élő embertársaidra?

–  Fel tudod-e általa támasztani az emberekben azt a vágyat, hogy ők is hozzád hasonló módon éljenek, és dicsőítsék az Istent?

–  A Jelenések könyvének prófétai üzenete felvillantja előttünk a jövő eseményeit, és ebből tudhatjuk, hogy egyszer be fog teljesedni ez a várva várt esemény.

–  Akkor majd az egész föld fényleni fog az Isten gyermekeinek életében feltámadt dicsőségtől.

–  Jézus ekkor hívja ki mindenhonnan az övéit, ekkor gyűjti össze őket egyetlen nyájba, hogy végre megszűnjön a nagyon sokféle pártállás, hogy végre megvalósuljon az „egy nyáj és egy pásztor”. Jn. 10,16/b.

–  Akarsz-e részese lenni annak, hogy rajtad is feltámadjon az Úrnak dicsősége, és ezt meglátva emberek tudjanak Isten mellett dönteni?

8. Mi az a hármas cél, amit Isten szeretne megvalósítani az által, hogy népe életében újra feltámasztja és láthatóvá teszi a jellembeli szentség dicsőségét?

–  Egyrészt így állítja helyre az emberi lélekben Isten képmását, amit a bűn hatezer éves történelme torzított el.

– Másrészt ezáltal tudja az egész emberi családot választás és döntés elé állítani, mert ekkor olyan éles ellentétként láthatják meg a jó és a rossz közötti különbséget, hogy mindenki képes lesz választani.

–  Végül pedig így teszi az övéit alkalmassá az el nem bukott szent lényekkel való közösségre.