Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Arióknak, Elászár királyának, Kédorlaomernek, Élám királyának, és Tidálnak, a Góim királyának napjaiban:
Hadat indítának ezek Bera, Sodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admá királya ellen, Seméber, Ceboim királya ellen és Béla, azaz Coár királya ellen.
Mind ezek a Sziddim völgyében egyesülének; ez a Sóstenger.
Tizenkét esztendeig szolgálták Kédorlaomert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak.
A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Kédorlaomer, és a királyok, akik ő vele voltak, és megverék a Refeusokat Aszterot Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjátajimban.
És a Horeusokat az ő hegyökön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van.
És megtérének, és menének Hén Mispátba, azaz Kádesbe, és elpusztíták az Amálekiták egész mezőségét, és az Emoreusokat is, akik laknak Hácacon-Támárban.
Kiméne tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admá királya, Ceboim királya, és Béla, azaz Coár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:
Kédorlaomerrel, Élám királyával, és Tidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.
A Siddim völgye pedig tele volt szurok-forrásokkal. És megfutamodának Sodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának.
És elvivék Sodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének.
Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Sodomában lakik.
Eljöve pedig egy menekűlt, és hírűl hozá a héber Ábrámnak, aki lakik az Emoreus Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, akik meg Ábrámnak szövetségesei valának.
Amint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolc próbált legényét és üldözve nyomula Dánig.
És csapatokra oszolván ellenök éjszaka, ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, a mely Damaskustól balra esik.
És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.
Minekutánna pedig visszatért Kédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Sodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe.
Melkisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hozott; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.
És monda Sodoma királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.
És monda Ábrám Sodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez:
Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.
Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek: Áner, Eskol, Mamré, ők vegyék ki az ő részöket.