Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, aki fogad a méhében és megszűlé Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora volt, Kain pedig földmívelő.
Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vitt az Úrnak a föld gyümölcséből.
És Ábel is vitt az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjedt és fejét lecsüggeszté.
És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.
És szól és beszél Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn voltak, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt.
És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?
Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről.
Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.
Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az ő termő erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.
Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.
Ímé elűzöl engem ma e földnek színéről, és a te színed elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.
És monda néki az Úr: Sőt inkább, aki megöli Kaint, hétszerte megbüntettetik. És megbélyegzé az Úr Kaint, hogy senki meg ne ölje, aki rátalál.
És elméne Kain az Úr színe elől, és letelepedék Nód földén, Édentől keletre.
És ismeré Kain az ő feleségét, az pedig fogada méhében, és szűlé Hánókot. És építe várost, és nevezé azt az ő fiának nevéről Hánóknak.
És lett Hánóknak fia, Irád: És Irád nemzé Mekujáelt: Mekujáel pedig nemzé Metusáelt, és Metusáel nemzé Lámeket.
Lámek pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Cilla.
És szűlé Háda Jábált. Ez volt atyjok a sátorban-lakóknak, és a barompásztoroknak.
Az ő atyjafiának pedig Jubál volt a neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak.
Cilla pedig szűlé Tubálkaint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját: és Tubálkain hugát, Nahamát.
Akkor monda Lámek az ő feleségeinek: Oh Háda és Cilla, hallgassatok szómra, Lámek feleségei, halljátok beszédem: embert öltem, mert megsebzett; ifjat öltem, mert megütött.
Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekért.
Ádám pedig ismét ismeré az ő feleségét, és az szűle néki fiat, és nevezé annak nevét Sétnek: mert adott úgymond, énnékem az Isten más magot Ábel helyett, kit megölt Kain.
Sétnek is született fia, és nevezé annak nevét Énósnak. Akkor kezdték segítségül hívni az Úrnak nevét.