A sors által való második rész juta Simeonnak, a Simeon fiai nemzetségének az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségök a Júda fiainak öröksége között.
És lőn az övék az ő örökségökül: Beer-Seba, Seba és Móláda;
Hacar-Sual, Bála és Ecem;
Eltolád, Betul és Horma;
Ciklág, Bét-Markabot és Hacar-Szusza;
Bét-Lebaot és Sarúhen. Tizenhárom város és ezeknek falui.
Ain, Rimmon, Eter és Asán. Négy város és ezeknek falui;
És mindazok a faluk, amelyek e városok körül valának Baalat-Beérig, délen Rámatig. Ez a Simeon fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint.
A Júda fiainak osztályrészéből lőn a Simeon fiainak örökségök, mert a Júda fiainak osztályrésze nagyobb volt, mint illett volna nékik; ezért öröklének Simeon fiai azoknak öröksége között.
A sors által való harmadik rész jutott a Zebulon fiainak az ő családjaik szerint, és lőn az ő örökségüknek határa Száridig.
És felmegy az ő határuk nyugatnak, Mareala felé, és éri Dabbasetet, és éri a folyóvizet is, a mely átellenben van Jokneámmal.
Száridtól pedig napkelet felé fordul Kiszlot-Tábor határára, és tova megy Daberátnak, és felmegy Jafiának.
Innen pedig átmegy kelet felé Gitta-Héfernek és Itta-Kacinnak, és tova megy Rimmonnak, kerülvén Néa felé:
És ennél kerül a határ északról Hannatonnak; a széle pedig a Jifta-Él völgye.
Továbbá Kattát, Nahalál, Simron, Jidealá és Betlehem. Tizenkét város és azoknak falui.
Ez a Zebulon fiainak öröksége az ő családjaik szerint; ezek a városok és ezeknek falui.
A sors által való negyedik rész Issakhárnak, az Issakhár fiainak juta, az ő családjaik szerint.
És lőn az ő határuk: Jezréel, Keszulot és Súnem:
Hafaráim, Sion és Anaharat;
Rabbit, Kisjon és Ébec;
Remet, Én-Gannim, Én-Hadda és Bét-Paccéc.
És éri a határ Tábort, Sahacimát és Bét-Semest, a határuknak széle pedig a Jordán. Tizenhat város és ezeknek falui.
Ez az Izsakhár fiai nemzetségének öröksége, az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
A sors által való ötödik rész pedig jutott az Áser fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
És lőn az ő határuk: Helkat, Háli, Beten és Aksáf;
Alammelek, Ameád és Misál, és éri Karmelt nyugat felé és Sihór-Libnátot.
Azután visszafordul napkelet felé Bét-Dágonnak, és éri Zebulont és a Jifta-Él völgyét észak felől, Bét-Émeket és Neiélt, és tovamegy Kabulnak balkéz felől;
És Ebronnak, Rehobnak, Hammonnak és Kánának a nagy Cidonig.
Azután visszafordul a határ Rámának, Tyrusnak erős városáig; és újra fordul a határ Hósznak, a szélei pedig a tengernél vannak Akzib oldala felől;
És Umma, Afék és Rehób. Huszonkét város és ezeknek falui.
Ez az Áser fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
A sors által való hatodik rész juta a Naftali fiainak, a Naftali fiainak az ő családjaik szerint.
Lőn pedig a határuk: Heleftől, Elontól fogva Caanannimnál Adámi-Nekebig és Jabneél-Lakkumig; a széle pedig a Jordán volt.
Azután fordul a határ nyugot felé Aznot-Tábornak; innen pedig tovamegy Hukkóknak, és éri Zebulont dél felől, Ásert pedig éri nyugot felől, és a Júdát is; a Jordán napkelet felé volt.
Erősített városok ezek: Ciddim, Cér, Hammat, Rakkat és Kinneret;
Adáma, Ráma és Hásor;
Kedes, Edrei és Én-Hásor;
Jireon, Migdal-Él, Horem, Bét-Anat és Bét-Semes. Tizenkilenc város és ezeknek falui.
Ez a Naftali fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: a városok és ezeknek falui.
A sors által való hetedik rész juta a Dán fiai nemzetségének az ő családjaik szerint.
És lőn az ő örökségüknek határa: Córa, Estáol és Ir-Semes;
Saalabbin, Ajjálon és Jitla;
Élon, Timnata és Ekrón;
Elteké, Gibbeton és Baalát;
Jehud, Bené-Bárak és Gat-Rimmon;
Mé-Jarkon és Rakkon, a Jáfó átellenében levő határral.
De tovább méne ezeknél a Dán fiainak határa. Felmenének ugyanis a Dán fiai, és hadakozának Lesem ellen, és el is foglalák azt, és veték azt fegyver élére, és birtokba vevék azt, és lakozának benne, és nevezék Lesemet Dánnak, az ő atyjoknak Dánnak nevére.
Ez a Dán fiai nemzetségének öröksége az ő családjaik szerint: ezek a városok és ezeknek falui.
Mikor pedig elvégezték a földnek örökbe vételét annak határai szerint, akkor adának Izráel fiai örökséget Józsuénak, a Nún fiának ő közöttök.
Az Úr rendelése szerint adák néki azt a várost, amelyet kért: Timnat-Szeráhot az Efraim hegyén, és megépíté azt a várost, és abban lakozék.
Ezek azok az örökségek, amelyeket örökül adának Eleázár, a pap és Józsué, a Nún fia és az atyáknak fejei az Izráel fiai nemzetségeinek sors szerint, Silóban, az Úr előtt, a gyülekezet sátorának nyílásánál. Így végezék el a földnek felosztását.