Izráel fiainak egész gyülekezete pedig összegyülekezék Silóban és oda helyhezték a gyülekezetnek sátorát, minekutána meghódola előttök a föld.
De maradtak még Izráel fiai között, akiknek nem osztották ki az ő örökségöket: hét nemzetség.
Monda azért Józsué Izráel fiainak: Meddig vonakodtok még elmenni, hogy elfoglaljátok a földet, amelyet néktek adott az Úr, a ti atyáitoknak Istene?
Hozzatok elő három-három férfiút nemzetségenként, és elküldöm őket, hogy keljenek fel és járják el a földet, és írják fel azt az ő örökségük szerint, és térjenek vissza hozzám;
Azután osszák fel azt magok közt hét részre. Júda maradjon meg a maga határaiban dél felől, József háza pedig maradjon meg a maga határaiban észak felől.
És ti írjátok le a földet hét részre, és hozzátok ide hozzám, hogy sorsot vessek itt néktek az Úr előtt, a mi Istenünk előtt.
Mert a Lévitáknak nincs részök ti közöttetek; mivelhogy az Úrnak papsága az ő örökségök; Gád pedig és Rúben és Manassé fél nemzetsége megkapták az ő örökségöket a Jordánon túl napkelet felé, amit Mózes, az Úrnak szolgája adott nékik.
És felkelének azok a férfiak, és elmenének. Parancsola pedig Józsué azoknak, akik elmenének, hogy leírják a földet, mondván: Menjetek el és járjátok el a földet, és írjátok le azt, azután térjetek vissza hozzám, és itt vetek néktek sorsot Silóban, az Úr előtt.
Elmenének azért a férfiak, és által menének a földön, és leírák azt városonként hét részre, könyvben, azután visszatérének Józsuéhoz a táborba, Silóba.
És sorsot vete nékik Józsué Silóban az Úr előtt, és elosztá ott Józsué a földet Izráel fiai között az ő osztályrészeik szerint.
És kijöve a Benjámin fiai nemzetségének sors szerint való része az ő családjaik szerint; és pedig esék az ő sors szerint való részöknek határa a Júda fiai és a József fiai közé.
Volt pedig az ő határok az északi oldalon a Jordántól fogva, és felméne a határ Jérikó háta mögé észak felé, azután felméne a hegyre napnyugat felé, a szélei pedig Bét-Aven pusztájánál voltak.
Onnan pedig átmegy a határ Luz-felé, Lúznak azaz Bételnek háta mögé dél felől; azután alámegy a határ Atarot-Adárnak a hegyen, amely dél felől van alsó Bét-Horontól.
Majd tovább megy a határ, és kerül a nyugoti oldalnak dél felé, attól a hegytől, amely átellenben van Bét-Horonnal délről; a szélei pedig Kirját-Baál, azaz Kirját-Jeárim felé, a Júda fiainak városa felé vannak. Ez a napnyugati határ.
A déli oldala pedig van Kirját-Jeárim szélétől kezdve, és megy a határ napnyugot felé, megy a Neftoa vizének kútfejéhez.
Azután alámegy a határ a hegynek széléhez, amely átellenben van a Hinnom fiának völgyével, amely észak felé van a Refaim völgyében; alámegy a Hinnom völgyébe is a Jebuzeus mellett dél felé, és alámegy a Rógel forrásához.
És kerül észak felől, és megy Én-Semesnek, azután megy Gelilotnak, amely átellenben van az Adummimba felvivő úttal; majd alámegy Bohánnak, a Rúben fiának kövéhez.
És átmegy az Arabával átellenben levő oldalra észak felé, és alámegy Arabába is.
Átmegy a határ azután Bét-Hogla oldalára észak felé; a határ szélei pedig északnak a Sóstenger csúcsánál, délnek a Jordán végénél vannak. Ez a dél felé való határ.
A Jordán pedig határolja azt a napkelet felől való oldalról. Ez a Benjámin fiainak öröksége az ő határaik szerint köröskörül, az ő családjaik szerint.
A Benjámin fiai nemzetségének városai pedig az ő családjaik szerint ezek: Jérikhó, Bét-Hogla, és Emek-Kecic;
Bét-Arábá, Cemaraim és Bétel;
Avvim, Pára és Ofra;
Kefár-Amóni, Ofni és Gába. Tizenkét város és azoknak falui.
Gibeon, Ráma és Beérot;
Micpe, Kefira és Móca;
Rekem, Jirpeél és Tareala;
Céla, Elef és Jebuzeus, azaz Jeruzsálem, Gibeat, Kirját. Tizennégy város és ezeknek falui. Ez a Benjámin fiainak öröksége az ő családjaik szerint.