Szólott pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Egyiptom földén, mondván:
Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között.
Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.
Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz.
A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; a juhok közűl vagy a kecskék közűl vegyétek.
És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete este.
És vegyenek a vérből, és azokban a házakban, ahol azt megeszik, hintsenek a két ajtófélre és a szemöldökfára.
A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.
Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve, a fejét, lábszáraival és belsejével együtt.
És ne hagyjatok belőle reggelre, vagy a mi megmarad belőle reggelre, tűzzel égessétek meg.
És ilyen módon egyétek azt meg: Derekaitokat felövezve, saruitok lábaitokon és pálcáitok kezetekben, és nagy sietséggel egyétek azt; mert az Úr páskája az.
Mert általmegyek Egyiptom földén ezen éjszakán, és megölök minden elsőszülöttet Egyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
És a vér jelül lesz néktek a házakon, amelyekben ti lesztek, és meglátom a vért és elmegyek mellettetek, és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Egyiptom földét.
És legyen ez a nap néktek emlékezetül, és ünnepnek szenteljétek azt az Úrnak nemzetségről nemzetségre; örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt.
Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost eszik az első naptól fogva a hetedik napig, az olyan lélek irtassék ki Izráelből.
Az első napon pedig szent gyűléstek legyen, és a hetedik napon is szent gyűléstek legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek, egyedül csak ami eledelére való minden embernek, azt el lehet készítenetek.
Megtartsátok a kovásztalan kenyér ünnepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Egyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.
Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján este egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.
Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost eszik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.
Előhívá tehát Mózes Izráel minden véneit és monda nékik: Fogjatok és vegyetek magatoknak bárányt családaitok szerint és öljétek meg a páskát.
És vegyetek egy kötés izsópot és mártsátok a vérbe, amely az edényben van, és hintsétek meg a szemöldökfát és a két ajtófelet abból a vérből, amely az edényben van; ti közűletek pedig senki se menjen ki az ő házának ajtaján reggelig.
Mikor általmegy az Úr, hogy megverje az egyiptombelieket és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélen: elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen öldökölni a ti házaitokba.
Megtartsátok azért ezt a dolgot, rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak mindörökre.
És mikor bementek a földre, melyet az Úr ád néktek, amint megmondotta: akkor tartsátok meg ezt a szertartást.
Mikor pedig a ti fiaitok azt mondják néktek: Micsoda ez a ti szertartástok?
Akkor mondjátok: Páska-áldozat ez az Úrnak, aki elment az Izráel fiainak házai mellett Egyiptomban, mikor megverte az egyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.
És elmentek és úgy cselekedtek az Izráel fiai, amint megparancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak; úgy cselekedének.
Lőn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomnak földén, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, aki az ő királyi székében űl, a tömlöcbeli fogolynak elsőszülöttéig és a baromnak is minden első fajzását.
És fölkele a Faraó azon az éjszakán és mind az ő szolgái és egész Egyiptom, és lőn nagy jajgatás Egyiptomban; mert egy ház sem volt, melyben halott ne lett volna.
És hívatá Mózest és Áront éjszaka és monda: Keljetek fel, menjetek ki az én népem közűl, mind ti, mind Izráel fiai és menjetek, szolgáljatok az Úrnak, amint mondátok.
Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek, amint mondátok és menjetek el és áldjatok engem is.
És az egyiptombeliek erősen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert azt mondják: mindnyájan meghalunk.
És a nép az ő tésztáját, minekelőtte megkelt volna, sütőteknőivel együtt ruhájába kötve, vállára veté.
Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének, és kérének az egyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.
Az Úr pedig kedvessé tette a népet az egyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az egyiptombelieket.
És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhótba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak, a gyermekeken kívül.
Sok elegy nép is ment fel velök; juh is, szarvasmarha is, felette sok barom.
És sütének a tésztából, melyet Egyiptomból hoztak, kovásztalan pogácsákat, mert meg nem kelhet, mivelhogy kiűzetének Egyiptomból, és nem késhetének, és még eleséget sem készítének magoknak.
Az Izráel fiainak lakása pedig, a míg Egyiptomban laknak, négyszáz harminc esztendő volt.
És lőn a négyszáz harminc esztendő végén, lőn pedig ugyanazon napon, hogy az Úrnak minden serege kijöve Egyiptomnak földéről.
Az Úr tiszteletére rendelt éjszaka ez, amelyen kihozta őket Egyiptom földéről; az Úr tiszteletére rendelt éjszaka Izráel minden fiai előtt nemzetségről nemzetségre.
És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a Páska rendtartása: Egy idegen származású se egyék abból.
Akárkinek is pénzen vett szolgája van, akkor egyék abból, ha körűlmetélted.
A zsellér és a béres ne egyék abból.
Egy házban egyék meg; a házból ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek össze abban.
Izráel egész gyülekezete készítse azt.
És ha jövevény tartózkodik nálad, és páskát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék körűl minden férfi, és úgy foghat annak készítéséhez, és legyen olyan, mint az országnak szülötte. Egy körűlmetéletlen se egyék abból.
Egy törvénye legyen az ott születettnek és a jövevénynek, a ki közöttetek tartózkodik.
És Izráel fiai mindnyájan megcselekedék; a mint parancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak, úgy cselekedének.
Ugyanazon napon hozá ki az Úr az Izráel fiait Egyiptomnak földéről, az ő seregeik szerint.