Mózes II. könyve

<< Előző

További fejezetek:

Következő >>
Mózes II. könyve 6. fejezet  
A fejezet meghallgatása: 
  1. Az Úr pedig monda Mózesnek: Majd meglátod mit cselekszem a Faraóval; mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátani és hatalmas kéz miatt űzi el őket az ő földéről.
  2. Az Isten pedig szóla Mózeshez és monda néki: Én vagyok az Úr.
  3. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg, mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes.
  4. Szövetséget is kötöttem velük, hogy nékik adom a Kanaán földét, az ő tartózkodásuk földét, amelyen tartózkodjanak.
  5. Fohászkodását is meghallottam az Izráel fiainak amiatt, hogy az Egyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről.
  6. Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és kiviszlek titeket Egyiptom nehéz munkái alól, és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól, és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
  7. És népemmé fogadlak titeket, és Istenetekké leszek néktek, és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, aki kihoztalak titeket Egyiptom nehéz munkái alól.
  8. És béviszlek titeket a földre, amely felől esküre emeltem fel kezemet, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom azt, és néktek adom azt örökségül, én az Úr.
  9. Eképen szóla Mózes az Izráel fiaihoz; de nem hallgatának Mózesre, a kislelkűség és a kemény szolgálat miatt.
  10. Az Úr pedig szóla Mózeshez mondván:
  11. Eredj be, szólj a Faraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Izráel fiait az ő földéről.
  12. Mózes pedig szóla az Úr előtt, mondván: Ímé Izráel fiai nem hallgatnak reám, hogy hallgatna hát reám a Faraó, holott én nehéz ajkú vagyok?
  13. És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz és rendelé őket Izráel fiaihoz és a Faraóhoz, Egyiptom királyához, hogy hozzák ki az Izráel fiait Egyiptom földéről.
  14. Ezek atyáik házanépének fejei: Rúbennek, Izráel elsőszülöttének fiai: Hanók, Pallu, Hecrón és Karmi. Ezek a Rúben nemzetségei.
  15. Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámin, Óhad, Jákin, Cohar és Saul, a kanaánbeli asszony fiai. Ezek a Simeon nemzetségei.
  16. Ezek pedig a Lévi fiainak nevei az ő születésök szerint: Gersón, Kehát és Merári. Lévi életének esztendei pedig: száz harminchét esztendő.
  17. Gersón fiai: Libni, Simhi, az ő nemzetségeik szerint.
  18. Kehát fiai pedig: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzziél. Kehát életének esztendei pedig: száz harminchárom esztendő.
  19. Merári fiai pedig: Makhli és Músi. Ezek a Lévi nemzetségei az ő születésök szerint.
  20. Amrám pedig feleségűl vevé magának Jókébedet, atyjának húgát, és ez szűlé neki Áront és Mózest. Amrám életének esztendei pedig száz harminchét esztendő.
  21. Jicár fiai pedig: Kóráh, Nefeg és Zikri.
  22. Huzziél fiai pedig: Misáél, Elcáfán és Szitri.
  23. Áron pedig feleségűl vevé magának Elisebát, Aminádáb leányát, Naksón húgát, és ez szűlé neki Nádábot, Abíhut, Eleázárt és Itamárt.
  24. Kóráh fiai pedig: Asszir, Elkáná és Abiászáf. Ezek a Kóráh nemzetségei.
  25. Eleázár pedig az Áron fia, a Putiél leányai közűl vőn magának feleséget, és ez szűlé neki Fineást. Ezek a Léviták atyáinak fejei az ő nemzetségeik szerint.
  26. Ez Áron és Mózes, akiknek mondá az Úr: Hozzátok ki az Izráel fiait Egyiptom földéről, az ő seregeik szerint.
  27. Ők azok, akik szóltak a Faraónak Egyiptom királyának, hogy kihozhassák az Izráel fiait Egyiptomból. Ez Mózes és Áron.
  28. És lőn amikor szóla az Úr Mózesnek Egyiptom földén.
  29. Így szóla az Úr Mózesnek, mondván: Én vagyok az Úr: mondd el a Faraónak, Egyiptom királyának mindazt, amit én szólok néked.
  30. Mózes pedig monda az Úr előtt: Ímé én nehéz ajakú vagyok, hogy hallgatna reám a Faraó?